Egyetlen napon múlhat a nyugdíjasok következő 15-20 évének jövedelmi helyzete  

A nyugdíjba készülőknek minden esztendőben fontos döntést kell hozniuk: december utolsó napjával, vagy a következő év első napjaitól kérjék az állományba vételüket? Most mi a jó döntés?

A KSH kimutatásai alapján azt tudom tanácsolni az érintetteknek, hogy akinek most kell döntenie, jobban teszi, ha a jövő év első napjaira halasztja azt. Az idei hivatalos adatok szerint az idén a nettó bérek 12 vagy 14 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor jövőre 3 százalékos inflációt várnak. Aki halaszt akár csak egyetlen napot, az megkapja az idei nominális béremelést, ennyivel indexálják az ellátmányát kiszámításkor, igaz, ezzel lemond a jövő évi 13. havi nyugdíjról, de jogosult lesz a 2025-ös indexálásra. Ez várhatóan kedvezőtlenebb lesz az ideinél. Aki mégis a december 31-i nappal vonul pihenőre, az kedvezőtlenebb alapnyugdíjjal indul, de februárban már számíthat a 13. havi plusz pénzre. Érdemes ezeket mérlegelni, mert egy átlagos nyugdíjas 15-20 évig kapja majd a most megállapított nyugdíjat.

Ön úgy gondolja, a statisztikai számoknak e téren lehet hinni? 

Azt nem gondolom, hogy az idén minden munkavállaló megkapja a legalább 14 százalékos béremelést, de a 12 százalékot reálisnak érzem. A jövő évi inflációt a kormány 3 százalékosnak prognosztizálja, ami kevéssé lesz tartható, de talán végül 4-4,5 százalékon meg fog állni. Ha az idén mintegy 14 százalék az átlagbér növekedése, és 5 százalékos a várható áremelkedés, akkor érdemes a nyugdíjba vonulást inkább 2025 elejére halasztani. Ezért mondom, hogy aki december 31-én megy nyugdíjba, az lemond az idei nominális bérnövekedésről, amit jövőre a nyugdíja kiszámításakor figyelembe vennének, de 2025-ben megkapja majd a jövő évi inflációs emelést. Ha osztunk-szorzunk, ebből kiderül, hogy az illető nyugdíjának a vásárlóereje már rövid időn belül jóval kisebb lesz. Ezt azért nagyon fontos figyelembe venni, mert a hazai nyugdíjrendszer gyenge pontja, hogy az ellátmányt minden évben csak a hivatalosan elismert infláció mértékével növelik, ami már jó ideje messze elmarad a munka világában tapasztalható bérnövekedések mértékétől. Ez a vásárlóerőt illetően jelenlévő a 6-8 százalékos különbség az egész hátrévő életében el fogja kísérni.     

Nem gondolja, hogy ezekre a szempontokra talán a kormánynak kellene felhívnia az emberek figyelmét?

Az állampolgárai anyagi jólétét a lelkén viselő kormányzattól ez elvárható volna, de ilyen szabályok nincsenek.  

Mindezek ismeretében mikor lehet nyugdíjba vonulni?

Alapszabály szerint öregségi nyugdíjat 65 éves életkora betöltésekor bárki kérhet, feltéve, hogy a szolgálati idejének hossza legalább 15 év. Fontos mellékszabály, hogy a 40 éves jogviszonyt megszerzett nők a 65 éves korhatár betöltése előtt is nyugdíjba vonulhatnak, de mindkét esetben széles körben lehet nyugdíj mellett dolgozni, és csak 15 százalékos szját kell fizetni az így szerzett jövedelem után. A kérdést tehát nem lehet egyértelműen megválaszolni. Ha megvan a legalább 15 ledolgozott év, akkor a 65. születésnapot követő napon nyugdíjba lehet vonulni, de érdemes előbb a nyugdíjfolyósító ügyfélszolgálatát személyesen felkeresni, ahol minden kérdésre személyre szabottan tudnak válaszolni. Még arra is, hogy december 31-ét, vagy a következő év első napjait előnyösebb választani.