A PISA is megmutatta: oktatási rendszerünk nem tudja kezelni a szociális különbségeket

A PISA 2022 az eddigi vizsgálatokhoz képest a legnagyobb részvétellel zajlott. A résztvevők köre rendkívül heterogén volt, az OECD-tagországok mellett a világ minden tájáról és földrészéről csatlakoztak országok a méréshez. Emellett önállóan szerepeltek nem hagyományos értelemben vett államalakulatok, ilyenek voltak Tajvan, Ciprus, Koszovó, a Palesztin Állam. Ukrajnában a 27 régióból 18-ban tudott megvalósulni a mérés. Kínából külön résztvevőként képviseltette magát Makaó és Hongkong, ahogy Azerbajdzsán fővárosa, Baku is. Ezek olyan kiemelt területek, melyek az adott országtól eltérő társadalmi és gazdasági fejlettségűek, így az eredményeikből nem lehet az egész ország eredményességére következtetni.

Az eredmények értelmezésekor figyelembe kell venni azt is, hogy a Covid19-járvány nagyon jelentős hatással volt a tanulói teljesítményre. Ez az országok jelentős részében komolyabb romlást okozott az előző mérés eredményeihez képest, amit az OECD-átlag csökkenése is mutat – olvasható az Oktatási Hivatal (OH) honlapján.

Legutóbb a 2022. évi PISA-vizsgálat pénzügyi műveltségre vonatkozó nemzetközi jelentését hozták nyilvánosságra, ebből kiderült, hogy a hazai eredmények a vizsgálatban részt vevő OECD-országok átlagába illeszkednek. A pénzügyi műveltség mérése 2012 óta opcionális része a PISA-vizsgálatnak, Magyarország viszont először vett részt benne. 20 országban, köztük 14 OECD-tagországban nézték meg a 15 éves tanulók pénzügyi műveltségét, azt, hogy a diákok milyen mértékben rendelkeznek a pénzügyi döntések meghozatalához szükséges alapvető tudással és készségekkel.

Az OH tájékoztatása szerint a magyar tanulók 492 pontos átlageredménye nem tér el szignifikánsan a mérésben részt vevő OECD-országok átlagától (498 pont), meghaladja viszont az összes részt vevő ország átlagát (475 pont). A 15 éves magyar diákok majdnem 82 százaléka a társadalmi szempontból elvárható minimális, vagy annál magasabb képességekkel rendelkezik a pénzügyi műveltség területén. A PISA-vizsgálat többi területéhez hasonlóan a résztvevő országok mindegyikében ezúttal is jobban teljesítettek a kedvezőbb családi hátterű tanulók.

A vizsgálat fontos eleme a mérést kiegészítő, a tanulók pénzügyi tapasztalatait, attitűdjét és viselkedését vizsgáló kérdőív. A kérdőívben vizsgált tényezők és a pénzügyi műveltségi mérésen nyújtott teljesítmény között összetett viszony rajzolódik ki: általánosságban kijelenthető, hogy a PISA-mérésen nyújtott jobb tanulói teljesítmény felelősebb pénzügyi viselkedéssel párosul. Az Oktatási Hivatal és a Pénziránytű Alapítvány együttműködésében készülő, a magyar eredményeket részletesen elemző jelentést várhatóan 2024. július első felében hozza nyilvánosságra.

Szép is lenne, ha a PISA-vizsgálatok csak ennyiből állnának, viszonylag meg is lehetnénk elégedve magunkkal. Ám a PISA ennél több dolgot vizsgál, például a kreativitást.

A 15 éves diákok kreativitását először mérte a PISA 2022-ben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) június 18-án tette közzé, és azért tartja fontosnak, mert a kreatív gondolkodás a második legfontosabb készség az analitikus gondolkodás után. A felmérésből kiderült, hogy az abban részt vevő 64 ország közül a legjobb eredményt Szingapúr érte el (41 pont), a legrosszabbat pedig Albánia (13 pont). Magyarország 31 ponttal a kilencedik Olaszországgal, Máltával és Chilével holtversenyben, ami 2 ponttal marad el az OECD 33 pontos átlagától.

Ami viszont nem olyan örvendetes, hogy az is kiderült, a diákok kreatív gondolkodására Magyarországon hat ki leginkább a társadalmi háttér, vagyis a jobb társadalmi-gazdasági helyzetű iskolák, illetve a hátrányos helyzetű iskolák diákjai közötti pontszámkülönbség Magyarországon a legmagasabb:18 pont. Ugyancsak Magyarországon a legnagyobb - 14 pont – a különbség az általános középiskolai vagy gimnáziumi tanulmányokat folytató diákok eredményei és a szakképzésbe járó tanulók eredményei között.  Ahogy azt Nahalka István oktatáskutató mondta a Hírklikknek: „a magyar oktatási rendszer legnagyobb problémája az, hogy nem tudja kezelni a szociális különbségeket. Nem tud mit kezdeni azzal, hogy a gyerekek más és más szociális helyzetűek, más és más kultúra van mögöttük, más és más oktatást, más és más tanulást, tanulási folyamatokat igényelnének. A magyar oktatási rendszer ezzel a differenciálással nem tud mit kezdeni, nem korszerű ebből a szempontból. Amit csinál, az elsősorban a középosztálynak kedvez, és nagyon rossz a lemaradó, illetve a hátrányos helyzetű rétegeknek.”

Ami érdekes, hogy a felmérésbe bevont országok egyikében sem múlta felül a fiúk kreatív gondolkodás terén mutatott teljesítménye a lányokét. Az OECD átlagában 3 pont a különbség, 34-31 a lányok javára. Magyarországon a lányok átlagosan két ponttal (32-30) jobb eredményt értek el. 

Ha a fiúk és a lányok eredményei közötti különbségek között tovább kutakodunk, azt látjuk, hogy a PISA-vizsgálatban rendszeresen visszaköszönő jelenség, hogy a lányok jobban teljesítenek a fiúknál a szövegértési teszten, a fiúk pedig – ennél kisebb mértékben – jobb eredményt érnek el a matematikateszten a résztvevő országok átlagát tekintve. A nemek közötti teljesítménykülönbség magyarázata azonban nem a veleszületett képességekben rejlik, hanem a társadalmi és kulturális környezet által megerősített sztereotip hozzáállásban és viselkedésben, amit aztán a tanulói teljesítményben megmutatkozó nemek közti különbséggel hoznak összefüggésbe. 

Például a fiúk lényegesen nagyobb valószínűséggel válnak passzívvá az iskolában, kapnak rosszabb osztályzatokat, ismételnek osztályt és játszanak videójátékokat a szabadidejükben. A lányok általában jobban viselkednek az órákon, jobb osztályzatokat kapnak, több időt töltenek a házi feladattal, és saját örömükre olvasnak bonyolult szövegeket a szabadidejükben, például regényeket. Ugyanakkor a lányok nagyobb eséllyel szoronganak a matematika miatt, mint a fiúk. A fiúk eredménye matematikából 40 országban bizonyult jobbnak a lányokénál, míg a lányok 17 másik országban teljesítettek jobban, mint a fiúk. Az OECD-átlag a fiúk esetén 9 ponttal magasabb volt a lányokénál. Ezzel szemben szövegértésből a lányok bizonyultak jobbnak – az OECD országok között átlagosan 24 ponttal. Costa Rica és Chile kivételével minden részt vevő országban felülmúlta a lányok teljesítménye a fiúkét (ebben a két országban a különbség nem szignifikáns). Természettudományból nincsen különbség az OECD országok átlageredményében és 33 résztvevő oktatási rendszer esetében a fiúk és a lányok teljesítménye közt. 33 országban teljesítettek jobban a lányok és 15-ben a fiúk. 

Az európai országok közül matematikából csak Olaszország és Ausztria esetén figyelhető meg nagyobb különbség a fiúk javára. A 2012 és 2022 között a nemek közötti különbség matematikából és természettudományból stabilitást mutat, míg szövegértésből a teljesítménykülönbség csökkenése figyelhető meg. 

Magyarországon a fiúk teljesítménye matematikából 15 ponttal meghaladta a lányokét, míg a lányok szövegértésből értek el 17 ponttal jobb eredményt, mint a fiúk.