Fék és ellensúly nélkülivé vált a honvédelmi miniszter hatalma a hadsereg felett

A rendszerváltozás utáni évtizedekben a honvédség munkakörülményeit mindenkor törvény szabályozta, így ezekben a kérdésekben a parlament plénuma döntött, igaz, 2010 óta a kétharmados kormányzás miatt ez többnyire szimbolikussá vált, ám legalább a honvédségi kérdéseket a kormánytöbbség kénytelen volt a Ház és a szakbizottság elé vinni – írja a Népszava.

A lap szerint most azonban a honvédségi állomány munkáját, munkafeltételeit érintő változásokról kizárólag a kormány, illetve a miniszter dönt, méghozzá egy tollvonással. A most hatályba lépett kormányrendelet szerint a miniszter lényegében bármikor felmenthet katonát a szolgálat alól, elég, ha arra hivatkozik, hogy az „állomány tagjának szolgálati beosztása átszervezés következtében megszűnt”, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség.

A rendelet lenullázza annak lehetőségét, hogy a katonák az esetleges problémáikkal a nyilvánossághoz forduljanak: „katonai rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat, nem állíthat elő, nem terjeszthet, nem tehet közzé, nem jelentethet meg, és nem hozhat nyilvánosságra a katonai rendet és fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket, ilyen tartalmú kiadványt, plakátot, hirdetményt, emblémát, más szöveges vagy képi adatot”.

Az új szabályozás szerint büntetett előéletű személy is lehet katona, ha a miniszter úgy látja, hogy az nem veszélyezteti „a honvédség tekintélyét és a működéséhez szükséges közbizalom megóvását”. Ha egy évnél kisebb büntetést kap egy honvéd, úgy a miniszter dönthet úgy, hogy eltekinthet a szolgálatra való méltánytalanság megállapításától. De ugyanígy miniszteri engedély kell ahhoz is, hogy a tiszti vagy altiszti állomány 55 évet betöltött tagját tovább foglalkoztassák állami intézménynél.

Forrás: Népszava