Rögtönzött válaszokkal hárított az államtitkárság a sztrájkbizottsági tárgyaláson

Mintegy három órát tartott a legújabb sztrájkbizottsági tárgyalás a köznevelési államtitkárság, a PSZ és a PDSZ között. Még az újabb forduló előtt Totyik Tamás, a PSZ elnöke arról beszélt: „többek között azt kértük, hogy módosítsák a köznevelési jubileumi jutalomra vonatkozó szabályozást, hiszen a kormány ennek kapcsán azt ígérte, hogy senkit nem fog hátrány érni”. Ehhez Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának elnöke hozzátette: „magyarul senki ne essen két szék közül a pad alá”. 

Ezzel párhuzamosan a szabadságolás kérdéséről, illetve a technikai dolgozók szabadságolásának kérdéséről is szerette volna tárgyalni – folytatta Totyik Tamás. Nagy Erzsébet szerint ugyanis van még néhány olyan kérdés, ami első látásra nem tűnik fontosnak, de a törvény alkalmazásakor nagyon fontos. A PDSZ jogsegélyszolgálatához egyre-másra jönnek olyan visszajelzések, hogy a rendkívüli felmentés szabályait rendeltetésellenesen használják, abból kiindulva, hogy nem kell visszahelyezni azokat a dolgozókat, akiknél megállapítják, hogy jogellenes volt a rendkívüli felmentés. Ez egy nagyon súlyos szabály a státusztörvényben. A szakszervezetek annak idején is támadták ezt, de most már vannak jelei is annak, hogy visszaélnek vele – szögezte le Nagy Erzsébet.

A tárgyalás után Totyik Tamás és Nagy Erzsébet fölsorolta, valójában miről is esett szó a sztrájkbizottsági tárgyalás majd három órájában. A PSZ elnöke azzal a javaslatukkal kezdte, hogy azok a pedagógusok, akik a közalkalmazotti törvény alapján az idén, vagy jövőre jogosultak lettek volna a jubileumi jutalomra, a jogállásváltás következtében, ha előzőleg máshol voltak munkaviszonyban, elvesztették ezt a lehetőséget. A kormány azt mondta, megvizsgálja, hogy milyen módon lehet ezeket kompenzálni, de csak azoknál, akik jóval hosszabb időt töltöttek közalkalmazotti munkaviszonyban, és csak azokét, akik ebből a munkaviszonyból léptek át a státusztörvénybe. Nagy Erzsébet hozzáfűzte, ezzel kapcsolatban várják majd az államtitkárság kodifikált javaslatát, mert a szakszervezetek által benyújtott javaslatra azt mondták, ezt így nem tudják elfogadni, az így túl tág. „Akkor lássuk azt, hogy ők miben mozdulnának el, mert abban viszont egyetértés volt közöttünk, hogy a jelenlegi helyzet semmiképp sem jó. Ez így azért mindenképpen hátrányos.” A szakszervezetek azt mondták végül, hogy minden jobb, mint a jelenlegi helyzet, de látni szeretnék, konkrétan milyen javaslattal állnak elő. Nagy Erzsébet hozzátette, amint ezt a javaslatot megkapják, azt közzéteszik, és meg is fogják vitatni, mindkét szakszervezet a saját tagjaival. 

Totyik Tamás szerint azért érezhető volt a kormány részéről, ők is úgy gondolják, ez problémát jelent, ezért biztos, hogy valamilyen elmozdulás lesz. 

Azt szomorúan vették tudomásul, hogy a köznevelési dolgozók szabadsága kérdésében a kormány hajthatatlan a Kjt. (1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról) szerinti szabadság meghatározásban. Az abban foglalt szabadságkiadást tekintik továbbra is meghatározónak, az 50 nap szabadságot a technikai alkalmazottak részére nem tartják kivitelezhetőnek. Nagy Erzsébet hozzáfűzte: annak ellenére sem, mikor gyakorlatilag zárva van az intézmény, és nem tudnak számukra kiadni feladatot. A szakszervezetek ezért tovább fognak küzdeni, de, ha nem tudnak az ilyen kollégák számára feladatot adni, akkor kérjék, ténylegesen rendeljenek el állásidőt, amire legalább alapfizetés jár. 

Totyik Tamás azzal folytatta, hogy a szakszervezetek kérték, azokon a nem hátrányos helyzetű településeken, ahol 10 százaléknál magasabb a hátrányos helyzetű tanulók aránya, a nevelést-oktatást segítő (Noks) dolgozók is kapjanak támogatást. A kormány nem mondott egyértelműen nemet, igaz, igent sem. A szakszervezetek reményei szerint azért a kormány átgondolja azt, ha fejlesztési feladatokat fognak ellátni a Noks-os kollégák, és ezeket dokumentálják, akkor ők is részesülhetnek a 20 százalékos alapbéremelésből. 

Nagy Erzsébet szerint, amikre mintha igen választ kaptak volna, azok apró, de fontos dolgok. Ilyen volt például, hogy vezessék már át a Munka törvénykönyvének azt a rendelkezését, hogy azoknak, akik visszajönnek gyes-ről, gyed-ről, ki kell adni 60 napon belül a szabadságot. Erről ugyanis jelenleg semmi nincs a törvényben. A távolléti díj számításánál az államtitkárság elfogadta a szakszervezetek javaslatát, azt a Munka törvénykönyvéből átteszik a státusztörvénybe. Előtte egyeztetnek a kormánnyal, hogy ez bevezethető vagy nem. 

Két olyan esetről tettek említést még a szakszervezetek, az egyik a dunaújvárosi eset, ahol a tankerületvezető illetve az intézményvezető nem cselekedett időben, amikor tudomásukra jutott, hogy egy gyermeket megaláztak. A PSZ és a PDSZ azt kérte, hogy hatékonyabb kivizsgálás legyen, és indítsanak komolyabb vizsgálatot a tankerületvezető és az intézményvezető esetében is. Azt is jelezték, felháborítónak tartják, hogy a székesfehérvári tankerületben megfenyegetik a kollégákat, lépjenek vissza a túlmunkával kapcsolatos bírósági pertől, miközben más tankerületek bírósági peren kívül egyeznek meg a kollégákkal a 96 órán belül elrendelt túlmunkák kifizetéséről. 

Nagy Erzsébet hozzátette: „ne hagyjátok magatokat megfélemlíteni, eddig minden pert megnyertünk! Kivéve azokat, ahol nem is került sor a per végére, mert peren kívül megegyezett a tankerület a kollégákkal.” 

A következő sztrájkbizottsági tárgyalás augusztus végén, szeptember elején várható.