Lesújtó képet fest a Magyar Nemzeti Bank felmérése a magyar oktatásról
– Az üres álláshelyek és a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma alapján jelenleg nagyságrendileg 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss helyzetérétkelésében, amelyet szerdán mutattak be egy kerekasztal-beszélgetésen. A tanulmányban, amelyet az MNB szakértői csapata készített, nemcsak a problémákat vázolták fel, hanem megoldási javaslatokat is megfogalmaztak a pedagógushiány enyhítésére.
A Népszava tudósítása szerint a kerekasztalon Szapáry György, az MNB elnöki főtanácsadója elmondta, a tanulmány kidolgozása előtt kilenc iskolát – köztük fővárosi, kisvárosi, falusi intézményeket, állami, egyházi és magániskolákat – látogattak meg személyesen, a tanárokkal, igazgatókkal készült interjúk pedig megerősítették, valóban nagy problémák, kihívások vannak a hazai oktatási rendszerben. Az adatok tükrében pedig a következők mondhatók el: az elmúlt négy évben mintegy negyedével csökkent a pedagógusképzésbe felvett hallgatók száma. Az ötven éven felüli pedagógusok aránya kétszeresére emelkedett (23 százalékról 47 százalékra) az elmúlt húsz évben, míg a pályakezdőké a felére csökkent (15 százalékról 7 százalékra). Ugyanebben az időszakban a hatvan évesnél idősebb pedagógusok aránya 3 százalékról 15 százalékra emelkedett.
Szapáry György szerint az utánpótlás nem biztosított, a mostani adatokból ugyanis az látszik, a pedagógusi pályára újonnan belépők száma (évente várhatóan 2000-2400 fő) a következő években lényegesen kevesebb lesz a nyugdíjba vonulók számánál (évente 4-5 ezer fő). Az átlagbér idén januárban bruttó 672 ezer forint volt, ám ennek ellenére a magyar pedagógusok bére még mindig a harmadik legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagbéréhez viszonyítva az OECD országok között.
A kidolgozott megoldási javaslatok között szerepel egyebek mellett, hogy továbbra is jelentős általános béremelés kell az eddigieken felül, figyelembe véve a diplomás átlagbér alakulását; a túlórákat, helyettesítéseket ki kell fizetni, jutalmazási rendszert kell kialakítani, az előmeneteli rendszert is “finomhangolni” kell.
Emelni kell a pedagógusok munkáját segítő szakemberek számát, a legszegényebb településeken dolgozó pedagógusok munkáját is jobban el kell ismerni, valamint ki kell terjeszteni a pedagógusokra a fizetett alkotói szabadság rendszerét. Mindezen felül a tankerületek és az iskolák kapcsolatán, kommunikációján is javítani kell.
– Tapasztalatai szerint a tankerületek sok helyen “nincsenek jóban” az adott iskolákkal, igazgatókkal; előfordul, hogy egy ablakcserét is saját zsebből fizet az iskola ahelyett, hogy a tankerületre várna, de az is konfliktusokat szül, amikor az iskolai közösség véleményét figyelmen kívül hagyva neveznek ki “kívülről hozott” igazgatókat – mondta Szapáry György. Beszélt arról is, csak olyan intézményekbe mentek interjúkat készíteni, ahol volt személyes ismeretségük, mert így az érintettek kevésbé féltek nyilatkozni.
