Gulyás Gergely bejelentette: a kormány ostobaságokkal nem foglalkozik

Nagyjából ezeket a kormány által tévesnek tartott híreszteléseket cáfolta a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely, s ettől azok mindenképpen megnyugodhattak, akik hisznek a kormányzati kommunikációban. A határon túli magyar választókerületek témáját először Magyar Péter dobta be a köztudatba. A Tisza Párt elnöke még július közepén arról beszélt, hogy információi szerint a magyar kormány hét egyéni választókörzetet alakítana ki a szomszédos országokban, hogy ezzel még egy esetleges gyengébb választási szereplés esetén is növelje a fideszes képviselők számát a magyar parlamentben. Minderre Hadházy Ákos is rátett egy lapáttal, aki szerint Erdélyben és a Vajdaságban összesen kilenc új választókerületet alakítana ki a magyar kormány. Mindezt a Bese Gergő (már csak volt atya) viselt dolgait először megszellőztető Válasz Online is megerősítette – ők augusztus végén írtak arról, hogy információik szerint a Fidesz körüli szakértők vizsgálják ezt a lehetőséget.

Gulyás most tagadta, hogy lenne ilyen terv és ezzel gyakorlatilag ígéretet tett arra, hogy ugyanúgy 106 egyéni választókerület és 93 listás hely lesz, a parlamenti bejutási küszöb pedig marad öt százalék, mint ahogyan eddig is volt. Mint mondta, a kormány nem foglalkozik ostobaságokkal.

A Demokratikus Koalíció azonban nem vette készpénznek Gulyás és a kormány ígéreteit, s hiába a kancelláriaminiszter cáfolata, a Kormányinfó napján bejelentették, hogy online és utcai aláírásgyűjtésbe kezdenek a határon túli egyéni választókerületek létrehozása ellen. A DK véleménye szerint ugyanis nem engedhető meg, hogy a határainkon kívül dőljön el, mi történjen a hazánkban és „olyan emberek akadályozhassák meg a kormányváltást 2026-ban, akik nem viselik a döntésük következményeit, mert nem itt élnek, nem itt adóznak, nem itt vásárolnak, nem az itteni közlekedést, oktatást és egészségügyet veszik igénybe.” 

A DK egyébként nem először érvel amellett, hogy a határon túliak szavazati joga nem csupán tisztességtelen, de a magyar adófizetők demokratikus önrendelkezését is aláássa, a határon túli választás levélszavazási rendszere pedig tele van csalási lehetőségekkel is. Szerintük „senki sem ellenőrizheti, hogy ki szavaz a határon túli polgárok nevében, sőt, az érintettek maguk sem tudhatják, hogy felhasználják-e az adataikat. Ez a választási csalás melegágya, amit meg kell szüntetni.”

Ugyancsak tagadta Gulyás, hogy a kormány fontolgatná az ezer forintos időpontfoglalási díj bevezetését. Pedig ezt nem valamely háborúpárti, migránssimogató ellenzéki politikus vetette fel, hanem az Orbán-kormány államtitkára, Takács Péter válaszolta azt egy ezzel kapcsolatos felvetésre, hogy lát benne fantáziát. Az egészségügyért felelős államtitkár szerdán a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség balatonfüredi konferenciáján az egyik résztvevőnek arra a javaslatára, hogy be kellene vezetni az ezer forintos foglalási díjat – ha megérkezik a beteg a lefoglalt időpontjára, akkor visszakapja a pénzt, ha nem, bukta az összeget –, úgy reagált: bár politikailag érzékeny kérdés, de ellátásszervezési eszközként, nem lát benne kivetni valót és megvizsgáltatja a lehetőségét.

Nos – legalábbis, ha hinni lehet Gulyás Gergelynek –, Takács Péter nem fogja megvizsgáltatni az időpontfoglalási díj bevezetésének a lehetőségét, a kormány ugyanis nem foglalkozik ennek a minden bizonnyal népszerűtlen lakossági sarcnak a bevezetésével.

S bár Gulyás miniszter nem hozta szóba a Kormányinfón, a teljesség igénye nélkül, pusztán a miheztartás végett közöljük: nincs napirenden a szabadesés, valamint a napi középhőmérséklet eltörlése, nem tiltják be a hanyatt esést, és arról sincs szó, hogy csökkentenék a vércsoportok, valamint ezzel párhuzamosan az évszakok számát.