Meghágják a törvényt, hogy kicsinálják Karácsonyt
Ember legyen a talpán, aki azonnal kiigazodik az Alkotmánybíróság döntésén. Csak egyet tudhatunk biztosan: továbbra sincs a június 9-i választásnak eredménye, nincs főpolgármestere Budapestnek. Nem az történt tehát, amire sokan számítottak, azaz, hogy a taláros testület jóvá fogja hagyni a Kúria döntését. Nem így történt. És bármennyire azt írtam az imént, hogy a szakma mire számított, mondván az alkotmánybírók nem szokták felülírni kúriai kollégáik döntését, most mégis ez történt.
Mondhatni, némi nagyképűséggel: én magam nem kalkuláltam ezzel, sőt: a Magyar Nemzet publicistájának pénteki írása után már majdnem biztos voltam benne, hogy másról szól a megrendelés. És most azért bízom az olvasó fantáziájára, hogy ki is lehet a megrendelő, mert egyrészt biztos vagyok benne, hogy kitalálja, másrészt nem akarok pereskedni, noha csak a véleményemet hangsúlyozom. De ebben a mai világban egyáltalán nem mehetek biztosra, nem tudhatom, hogy a bíróság mit fog véleményként kezelni, és mire mondja azt, hogy túlterjeszkedtem a vélemény-nyilvánítás határain. Szóval mindegy is; bízom az olvasóban, és abban, hogy pontosan tudja, kikre gondolok és milyen megrendelésre.
Látszólag tehát itt egy nagyon fontos dolog derül ki: olyan jog- és intézmény-rendszerünk van, ahol az arra hivatottak rigorózusan őrködnek a jogállami elvek fölött, és ha kell, a Kúriát is felülbírálják, ha logikai, vagy jogi hibát találnak. Most persze gúnyolódom, ha nem vennék észre írásomban a szarkazmust, akkor itt hívom fel a figyelmet rá. Mert persze azt vélem: nagyon is pontos iránya van az AB mostani döntésének. És az irány, ahogy jelzem, elég egyértelmű: ne legyen Karácsony Gergely főpolgármester. Nem elégednek meg – azok, akikre az imént utaltam –, hogy szinte lehetetlen, vezethetetlen helyzetet hoztak létre Budapesten, még azt az embert is el akarják gáncsolni, aki nem hozzájuk tartozik. Másként: olyanra akarják lecserélni, aki hozzájuk tartozik
Az ugyanis már aligha vitatható, hogy Vitézy a kezdetektől az ő emberük volt. Mármint a Fideszé. És ezt akárhogy is tagadja Vitézy, az csak egy bágyadt tiltakozás lehet; gondolkodó ember könnyen kiigazodik ebben a képletben.
Természetesen ilyet lehet csinálni, törvény nem tiltja, és a mai Magyarországon az erkölcs sem. Az LMP színeiben elindított jelölt nyilvánvalóan tudta, hogy Szentkirályi Alexandrát vissza fogják léptetni, ha az ő esélyei megnőnek, illetve fordítva: neki kell kiszállnia a versenyből, ha Szentkirályi válik favorittá. Amúgy volt nekem egy fogadásom Ungár Péterrel, hogy ez fog történni, az LMP vezetője azonban határozottan cáfolta az állításomat. Nem tudom, most mit mondana; szerintem én nyertem. Az LMP mindenesetre, Vitézy listavezetésével is alig tudott megkapaszkodni a közgyűlésben, viszont a Fidesz-szavazók hűségesen bejelölték pártjuk jelöltjét, Vitézy Dávidot.
Ismétlem: semmi törvénytelen nem történt, a választási rend ezt a játékot megengedi, csak éppen örülnék, ha az új Fidesz-jelölt nem akarna naponta olyan nyilatkozatokat tenni, amelyek az ő erkölcsi fölényéről szólnak, Karácsonnyal szemben. Az ugyanis egy szemernyi sincs neki.
Nem tudom milyen új döntést fog hozni a Kúria, de nagyon meglepődnék, ha olyant, ami ne kedvezne Vitézynek. Igen, a forgatókönyv úgy íródott meg, hogy a végeredmény, mindenképpen az legyen: Karácsony veszített. És most derül ki majd csak igazán – már ha tényleg így megbuherálják az eddig hitt végeredményt –, hogy mennyire büszkék a fővárosi választók. Azt remélném, de csak remélem és nem hiszem, hogy az embereknek, itt Budapesten végképp elegük van abból, hogy a Fidesz – Orbán – azt tesz velük, amit akar. Hogy van annyi tartás bennünk, budapesti polgárokban, hogy valódi polgárként viselkedünk és szembe megyünk a jogi köntösbe csavart manipulációkkal. Lehet ugyanis Karácsonyt nem szeretni, lehet őt bírálni, lehet őt alkalmatlannak tartani, egyet nem lehet: meghágni a mi választásunkat. A hatalom most – Alkotmánybíróságba, Kúriába – csomagolva úgy tesz, mintha a jogállam fölött őrködne. A valóság azonban épp az ellenkezője: minden jogot elvesz tőlünk. Alattvalóvá tesz bennünket, nem polgárrá.
Ha hagyjuk.
