Orbán és a nagyotmondás kiáltványa

„Ma egy olyan politikai formációt hozunk létre, amely meggyőződésem szerint hasítani fog, és nagyon gyorsan az európai jobboldal legnagyobb frakciója lesz. Ez napokon belül be fog következni, és utána határ a csillagos ég” – közölte Orbán Viktor az újságírókkal. A magyar kormányfő a Fidesz, az osztrák Szabadságárt (FPÖ) és a csehországi ANO közös frakciójáról beszélt, de ehhez még további szövetségeseket kell megnyerniük. Az Európai Parlament szabályai szerint ugyanis egy frakciónak legalább hét tagállam összesen 23 képviselőjéből kell állnia. A már most 24 képviselővel rendelkező új pártcsoport vezetői ezért csatlakozásra szólítottak fel más pártokat is, hogy július 15-éig meg tudják alakítani a reményeik szerint legnagyobb jobboldali képviselőcsoportot. 

Szent-Iványi István úgy véli, Orbán az előzetes tárgyalásokon kaphatott biztató jeleket, különben óriási blama lenne, ha nem tudná összehozni a csoportot. A miniszterelnök mindenesetre óriási mellénnyel indított, íme néhány mondat a „Patrióta kiáltványból”: „Európa nemzetei történelmi fordulóponthoz érkeztek, az Európai Unió mára az európaiak ellen fordult, és olyan érdekeket képvisel, amelyek ellentétesek a nemzetek akaratával. A politikai törésvonal immár nem konzervatívok és liberálisok vagy a jobboldal és a baloldal között húzódik meg, hanem a centristák, egy új európai „szuperállam" hírnökei a patrióták, illetve szuverenisták között. A dokumentum aláírói azt ígérik, hogy a kontinens jövőjét visszaadják az európai embereknek.”

Még nem tudható, kik fognak csatlakozni, egyelőre egyedül Matteo Salvini (Identitás és Demokrácia) üdvözölte a kezdeményezést, ami egyelőre nem volt több baráti nyilatkozatnál. Akik szóba jöhetnek, szélsőséges, szalonképtelen tömörülések – vélte a volt diplomata, aki szerint az új csoportosulás egy „Identitás és Demokrácia 2.0” lehet, ami ha összeáll, középre tolja Le Pent és mentesíti a szélsőségesség bélyegétől. Azt még nem lehet tudni, mi lesz a jobboldali populista német AfD sorsa. A párt mérlegeli a részvételét az új, Orbán-Kickl-Babis-féle EP-csoportban. Az új szövetség „új együttműködési lehetőségeket kínál az AfD-nek más pártokkal" – mondta Alice Weidel pártelnök szóvivője a párt minapi esseni kongresszusán. Az elmúlt ciklusban az AfD a jobboldali ID-frakció tagja volt az EP-ben. Nem sokkal a júniusi európai parlamenti választások előtt azonban – nem utolsósorban Marine Le Pen nyomására – a párt csúcsjelöltje, Maximilian Krah szélsőséges kijelentései miatt kizárták az AfD összes képviselőjét a csoportból. Ami pedig a Fidesz és az AfD kapcsolódását illeti, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter június közepén a Kormányinfón azt mondta: „Soha fel sem merült, hogy az Orbán-kormány a német szélsőjobboldali AfD-hez csatlakozzon valamelyik EP-frakcióban.”

Ha a leendő Orbán-féle frakció tagjait megnézzük, meglehetősen kétes társaság – vette sorra az „alapító atyákat” Szent-Iványi. Herbert Kickl, akinek pártja, a Szabadságpárt (FPÖ) kétségtelenül a legerősebb párt jelenleg Ausztriában, de korántsem biztos, hogy az őszi választásokat megnyeri, és az főleg nem, hogy ő lesz a kancellár. Kickl azért szeretne kilépni az ID-ből, mert finoman szólva, nem értett egyet az AfD kizárásával. Tőle sem állnak messze a náci korszakot felmentő gondolatok. 

Pártját a háború után volt nácik alapították, első elnöke egy korábbi SS-tiszt volt. Utóbb néhány liberális évet követően, szélsőjobbra tolódott – és egyre több szavazóra tett szert, majd egy korábbi Orbán-barát, Sebastian Kurz néppárti partnereként kétszer is helyet kapott a kormányban. Ennek vége lett, miután lebukott Herbert Strache, az FPÖ akkori elnöke és alkancellár, mert egy vélt orosz oligarchának (valójában ügynöknek) befolyást, vállalatokat, sajtót ígért pártja anyagi támogatásának fejében. Strache fő embere, Herbert Kickl, belügyminiszerként szolgált, ő most az FPÖ elnöke és lehet kancellár is az őszi választások után (ha a többi párt hagyja). Kickl korábban egyrészt a Covid tagadásáról, következésképp az oltások hiánya miatti rengeteg halálesetről vált hírhedtté, valamint arról, hogy egyik első belügyminiszteri ténykedéseként beküldte embereit az Alkotmányvédelmi Szolgálat központjába, hogy töröljenek, vagy vigyenek ki onnan adatokat.

Az FPÖ Herbert Kickl alatt szélsőségesebb, mint valaha. A pártelnököt, akit Orbán Viktor annak budapesti látogatásakor barátjának, szövetségesének nevezett, az idei újévi ünnepségen a jövendő „Népkancellárként” mutatták be – azzal a kifejezéssel, amelyet annak idején Hitlerre használtak. Pártjának uralma alatt „Ausztria erőd lesz” nem engednek be menedékkérőket. „Magyarország számomra a minta”, hangoztatta Kickl, megígérve, hogy blokkolni fogják Ukrajna megsegítését és az Oroszország számára „káros szankciókat”. Rossz belegondolni, hogy ősztől gátlástalan kalandor figurák kormányozhatják Ausztriát. Akik ráadásul a magyar vezetők kebelbarátai.

Babis volt cseh kormányfő, milliárdos üzletember pedig lejárt lemez, korrupciós ügyei után az elnökválasztáson is csúnyán megbukott.

Érdekes lehet még a jövőben Orbán és Le Pen viszonya – vetette fel Szent-Iványi. Le Pen többször hívta Orbánt az ID frakcióba, de ő „fődudás” akar lenni. Figyelemre méltó, hogy Le Pen nem fogja jó néven venni, ha Orbán elhalássza az embereket (Salvini és az FPÖ is az ő frakciójában van, sőt, még a flamand szélsőjobb párt is kiléphet), miközben ő már arra készül, hogy három év múlva Franciaország elnöke lesz. 

Azt, hogy Orbán elképzeléseiből mi valósulhat meg, még nem tudni, de mindenképpen büszkén hirdetheti, hogy fontos frakciója, programja van, már nem egy kitagadott párt, még ha csak a szélsőjobb oldalon, kisebbséget alkotó pártként is. 

Orbán egészen vad támadása az unió ellen, kvázi hadüzenete, az EU szétverésére irányuló igyekezete, beárnyékolja a ma kezdődött magyar elnökséget – mondta a külpolitikai szakértő. Hiába a szakmailag elfogadott program, Orbán csak nyomja a gázt, miközben már régen a fékre kellene lépni.