Orbán autokráciája nem fog visszalépni a demokráciába

2023. február 5. 16:16 2023. feb. 5. 16:16

Az európai intézmények felfedezték, hogy sem a korrupció, sem a jogállam területén nem elégedhetnek meg azzal, ami a papíron van és a magyar parlament elfogadja, hanem figyelniük, monitorozniuk kell a valóságot – mondta Fleck Zoltán a Klikk TV Mélyvíz című műsorában arról, mennyire hihető az Európai Unió számára a magyar kormány által benyújtott igazságszolgáltatási reformjavaslat. A jogász, egyetemi tanár szerint, ha 2012-13-ban ilyen erővel kezdték volna figyelni a magyar gyakorlatot, felfedezhették volna, hogy itt autoriter rendszer kezd felépülni, és akkor nem itt tartanánk.

Azzal a nehéz problémával kell szembenézni az európai politikai döntéshozóknak és szakembereknek, hogy egy, már kiépült rendszerrel szemben kell óvatosnak lenniük és a részletekre figyelniük – tette hozzá a szakember.

„Az unió ki fogja kényszeríteni, hogy a bírósági tanácsnak még a mostaninál is szélesebb jogkörei legyenek a bírói hivatal vezetőjének megválasztásával, ellenőrzésével kapcsolatban, hogy a Kúria elnökével szemben lényeges ellensúlyt kapjon. Ne csak jogi személyisége legyen, hanem például iratbetekintési joga a hivatal működésébe, és a végrehajtó hatalomnak erős autonóm szerve legyen.”

Fleck Zoltán azonban rámutatott, ennek az évnek a végén új OBT-tagokat fog választani a bírói kar és azok az eszközök, amelyek a NER-ben az elmúlt 12 év alatt bejáratódtak -– és Handó Tünde idején majdnem sikerült megpuccsolni –, rá tudják majd a bírói kart venni, hogy ne kritikus tagokat válasszanak. „Mézesmadzaggal, fenyegetéssel, egyéb eszközökkel.”

Emlékeztetett arra is, hogy a bírói középvezetőket teljesen lecserélték 12 év alatt. Azokat, akik munkáltatói jogokat gyakorolnak, akik döntenek arról, hogy milyen jutalmat, szabadságot, milyen ügyeket adnak a bíróknak, őket már ez a rendszer nevezte ki és az egyik döntő szempont a kiválasztásban a lojalitás volt.

„Ha Orbán azt mondja, hogy 30 évre rendezkedünk be, akkor a bírói kartól miért várjuk el, hogy olyan OBT-tagokat válasszon, akik szembenállnak ezzel a rendszerrel, aminek az lenne a következménye, hogy a fizetésük nem lesz karbantartva, mint például a pedagógusoké.”

Lassan vette ezt észre az unió, mert nem készült arra, hogy egy tagállam autokratikus fordulatot vesz. Néha még azt is lehet érezni, hogy a nyugat-európai politikusok egyszerűen elszoktak attól, hogy a saját környezetükben ilyen típusú veszélyeket lássanak – mondta Fleck Zoltán.

„Orbán beszédmódjának ellenszerét nehezen találták meg, ami nem csak egyszerűen kettős beszéd, hanem a hazugságnak minősített formája, amikor jogászi nyelven hazudunk, a jogászi formát tartjuk az igazság lényegének, miközben tartalmilag az ellenkezőjét tesszük. Magyarul, ígér valamit az európai intézményeknek, akár jogszabályt is hoz róla, aztán egészen más történik a részletekben.”

A jogtudós rámutatott, létezik Alkotmánybíróságnak nevezett intézmény, de nem működik alkotmánybíróságként, mert lényeges kormányzati hatalmat korlátozó döntést soha nem hoznak. Létezik Országos Bírói Tanács, amelyik kritikusan figyelné a bírói függetlenség körüli vitákat, de a hatáskörei gyengék, és a hivatalvezető, Kúria elnökével szembeni hatáskörei továbbra is gyengék. 

„Amiket most az Európai Unió kifogásol, ezek mind olyan tartalmi visszalépéseket igényelnek, amiket jogi formában kell meghozni, olyan lépéseket kellene megtenni, amelyek az Orbán-rezsim szívét érintik lényegében.”

Példátlan történelmi lépés lenne, hogy egy 12 éves periódus alatt felépített autokráciából ugyanaz a kormány visszalépjen a demokráciába, ilyen nem is történt még soha – mondta az egyetemi tanár.

Ma már nem lehet megállapítani, hogy a kormányfő és környezete mikor hazudik a jog segítségével, mikor bullshitel, és mikor van, amikor fogalma sincs arról, hogy mit jelent a jogállamiság és hogyan kell működtetni, csak valamit habosít körülötte. Azt sem tudom, melyik a veszélyesebb – hívta fel a figyelmet.

„Ez egy kényszerpálya, onnantól kezdve, hogy meghirdette az illiberális demokráciát. Ha ehhez minimálisan tartja magát, akkor lényegében nem tud elmozdulni a bírói függetlenség, az egyetemi, a szakmai autonómiák felé. Lényegében mindent le kell gyalulnia, ami útjában áll. Ez eddig konzekvensen történt, de közben annak az Európai Uniónak is meg kell felelnie, amely nem egy ilyen demokráciafelfogásra alapul” – mondta Fleck Zoltán a Klikk TV Mélyvíz című műsorában.