Harangozó Tamás: csak utólag tudhatjuk meg, ha magyar katonákat küld háborúba a kormány
Nem döntheti el a parlament, hogy a magyar katonák külföldre menjenek háborúzni vagy sem, ezt a jogot kizárólag és véglegesen csak a kormány, illetve rendeleti kormányzásnál egyszemélyben Orbán Viktor gyakorolhatja, ha elfogadja a Tisztelt Ház a honvédelmi törvényjavaslatot. Így reagált a jogszabálymódosítás tervére Harangozó Tamás, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának szocialista tagja. Szerinte a kormány szisztematikusan veszi el az országgyűlés jogait.
Háborúkkal és veszélyekkel teli világban élünk. Nem elég, hogy Magyarország kormánya elkötelezett a haderő fejlesztése iránt, a haderő irányításához rugalmasságra, hatékonyságra és gyorsaságra van szükség – indokolta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára a parlamentben a honvédelmi törvény módosításának javaslatát. A T/9767-es jogszabály-tervezet többi között a csapatmozgások alapvető szabályait fogalmazta újra.
Ez alapján a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteinek, állomásoztatásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának engedélyezését sarkalatos törvény határozza meg. A parlamenti ellenőrzés teljes mértékben érvényesül a jövőben is – állította az államtitkár mindössze mintegy három perces előterjesztésében.
„Képviselő úr önt vagy becsapták, vagy ön próbálja becsapni a közvéleményt” – reagált Harangozó Tamás szocialista képviselő. Mint mondta, szürreálisnak tartja, hogy a kormánypárti képviselők ennél az új honvédelmi törvénynél – akárcsak az ezt megelőző alaptörvény-módosításoknál – szolgalelkűen, folyamatosan, visszakérdezés nélkül nyomják meg az igen gombot, amivel most véglegesen elveszik az Országgyűlésnek a döntési jogát arról, hogy a magyar katonák hova mennek külföldre háborúzni.
Miközben azzal kampányoltak, hogy az ellenzék háborúzni akar, most a honvédelmi törvényjavaslattal megszűnne a mindenkori országgyűlési képviselők lehetősége, hogy döntsenek a legdurvább és a nemzet szempontjából legfontosabb kérdésben: háborúba küldik-e a magyar embereket, vagy sem. Erről mond le most az országgyűlés. Erről szól ez a javaslat, semmi másról – tette hozzá Harangozó Tamás.
Az ellenzéki képviselő döbbenetét fejezte ki, amiért mindössze három percben ismertették a jogszabály-módosítást, amiben erről a részről megfeledkeztek, egy szót sem szóltak róla. Szerinte évek óta szisztematikusan veszik el a magyar Országgyűlés jogait. Kezdődött az Alaptörvény módosításával, ahol átírták a rendkívüli jogrendet, és olyan rendszert építettek föl, ahol a magyar kormány kénye-kedvére szükségállapotot rendelhet el. Emellett ugyanabba a szabályozásba főszabályként azt is beletették, hogy ebben az esetben a Magyar Honvédséget a saját polgáraival szemben is be lehet vetni – sorolta az MSZP politikusa.
Utána megszüntették a Honvédelmi Tanácsot (HT). Ha honvédő háború van Magyarországon, az is kizárólag a magyar kormány döntése. Előtte a HT egy háború esetén garantálta volna, hogy nincs se jobboldal, se baloldal, se ellenzék, se kormány, hanem magyar emberek vannak, akik megvédik ezt az országot. Leülnek egy asztalhoz, félretesznek mindent, és mindenki azon dolgozik, hogy a hazáját megvédje – emlékeztetett Harangozó Tamás, majd megjegyezte: a kormány úgy viselkedik, mintha azt gondolnák, hogy örökre Fidesz-kormány lesz. Csakhogy a szocialista politikus szerint ez egyáltalán nem biztos, viszont a módosítással kontrollálhatatlan hatalmat adnak a következő kormányok kezébe is.
A mostani törvényjavaslat – idézte Harangozó – 6/B. paragrafusa szerint „A harmadik bekezdés szerinti esetek kivételével a kormány dönt a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásáról, külföldi állomásoztatásáról, katonai műveleteiről és más közjogi engedélyezést igénylő csapatmozgásról”. A mi, magyar hadseregünk külföldi szerepvállalásáról, akár háborúba küldéséről a magyar kormány dönt, nem az emberek által megválasztott képviselők, függetlenül attól, hogy melyik oldalon ülnek és így semmilyen kontrollja sem lesz a döntés után a magyar országgyűlésnek. Mert csak annyi van a törvényjavaslatban, hogy a magyar országgyűlést utólag haladéktalanul – ami nem egy jól megfogható kategória – tájékoztatnia kell a kormánynak arról, hogy egyébként elküldték a fiainkat és lányainkat külföldre meghalni. Ez egy olyan kormánydöntés lesz, amit normál esetben onnan tudhat meg a nép, hogy meg kell jelentetni a Magyar Közlönyben. Viszont a javaslat szerint, ha bármilyen minősített adat szerepel a döntésben, márpedig egy katonai művelettel kapcsolatos döntésben előfordulhat, akkor még ezt sem kell. Azt fogjuk csak látni, hogy megkapják az emberek a behívót, meg azt, hogy a teherautók, a vonatok, és a repülők elindulnak. Vagy esetleg bemegy valaki a parlamentbe és a honvédelmi bizottság zárt ülésén megsúgja a többieknek, „hogy jaj, gyerekek, egyébként kiküldtünk 3000 katonát” – mutatott rá a helyzetre Harangozó Tamás.
