Az oktatásirányítás legnagyobb hazugsága, hogy minden a tanulók érdekében történik

Annál hamisabb, megtévesztőbb és hazugabb érvet nehéz találni, mint amit évek óta olyan gyakran hallunk az oktatásirányítás oldaláról, miszerint a döntéshozatalnál „a legfontosabb szempont a tanulók érdeke volt”. Legutóbb Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár hivatkozott erre a 444 tanúsága szerint, amely arról számolt be, hogy bár több mint 300 szülő petícióban kérte, hogy ne az eddigi igazgatót nevezzék ki megint a nagycenki általános iskola élére, ezt a tankerület figyelmen kívül hagyta, és Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár újabb öt évre H. Gabriellát bízta meg a Széchenyi István Általános Iskola vezetésével. Nagycenken 2009 óta igazgató H. Gabriella. Diktatórikus vezetési stílusa miatt egyre több szülő íratja át máshová a gyerekét. Most nyáron 17 család tesz így, az iskolát szeptemberben kezdő 33 nagycenki elsős közül pedig csak 13-an jelentkeztek a helyi iskolába. A többiek inkább a környező településekre mennek. A helyi önkormányzat már korábban is elutasította az igazgató pályázatát, de az iskolát fenntartó tankerület azt mindig megfelelőnek ítélte – most júniusban is, annak ellenére, hogy a 3000 fős Nagycenken 304-en írták alá a petíciót. 

Ahogy a Szülői Hang sommásan megállapította: „jó igazgatókat elbocsátanak, de a rossz igazgatót a szülők kérése ellenére is megtartják”. Azzal, hogy mi történt a jó igazgatókkal, a Mérce vetett számot. A lap ugyanis felsorolta azokat az az általános iskolai és gimnáziumi eseteket, amelyekben olyan iskolaigazgatók pályázatait dobták vissza országszerte a tankerületek, akik több ciklus óta az iskola élén vannak, élvezik a szülők és a tantestület támogatását, kihívójuk nincs. A tankerületek szinte minden esetben pontosan meg nem nevezett „szakmai” indokokra hivatkoznak, ám gyakran olyan intézményekben történik váratlan változtatás, amelyek részt vettek a tanárkiállásokban, vagy más miatt tekinthetők a hatalom szempontjából engedetlennek.

Ez történt például Cselik Ágnessel, a Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium 20 éve regnáló igazgatójával. A Telex információ szerint Cselik ugyan magyarázatot nem kapott a visszautasításra, de a tankerületi interjúban burkoltan felemlegették neki, hogy a gimnázium tanárai korábban részt vettek a pedagógussztrájkokban. A tankerület visszautasításában a pályázat „szakmai tartalmára” hivatkozott.

Ugyancsak hasonló eset történt a XV. kerületi Kontyfa Általános Iskola és Gimnáziumban és a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban is. Vass Béla a második ciklusára pályázott a XV. kerületi iskolában, igazgatóságát a szülők is támogatták. Pályázatát indok nélkül elutasították. Habár az iskola korábban részt vett a sztrájkokban, a sajtó kérdésére a Belügyminisztérium azt nyilatkozta, hogy „szakmai döntést történt, politikai indok nem értelmezhető”. Pogány Gyula 2004 óta volt igazgató Szolnokon, augusztus 15-től azonban ő sem folytathatja munkáját. Neki volt kihívója, mégpedig regnáló helyettese, Szűcs Sándor. A Szolnoki Tankerületi Központ a Telex kérdésére azt nyilatkozta, hogy „szakmai szempontokat figyelembe véve” született a döntés. Nem mellékesen megjegyezzük, hogy az érintett iskola a szolnoki ellenállás élharcosa volt.

2022 végén példát statuálva öt tanárt rúgtak ki a VI. kerületi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, amiért részt vettek a polgári engedetlenségben, köztük Törley Katalint, a Tanítanék Mozgalom társalapítóját. Most az iskola igazgatóját is menesztik. Fazekas Csaba az idén márciusban tanúskodott volt kollégái munkaügyi perében, kiállva a kirúgott pedagógusok mellett, és rámutatva, hogy a tankerület döntése sérti a gyerekek tanuláshoz való jogát.

Fazekas Csabához hasonlóan, Horváth József, a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnáziumot 15 éve vezető igazgató pályázatát is elutasították, miután tantestületéből 21 pedagógus indított pert a túlórapénzek kifizetéséért. Ez esetben az RTL kérdésére a tankerület elismerte, hogy épp ez volt a pályázat visszautasításának egyik oka. Az sem számított, hogy az iskola Horváth vezetése alatt került be az ország 50 legjobb gimnáziuma közé.

A helyzet még ennél is abszurdabb Csepelen, ahol három intézményvezető pályázatát utasították el, így a kerület legjobb nevű általános iskoláiban lesz igazgatóváltás. Vargas-Dudás Erzsébet (Herman Ottó Általános Iskola), Vargáné Andrási Edit (Katona József Általános Iskola) és Málek István (Kölcsey Ferenc Általános Iskola) pályázott hiába. Ravasz Ágnes, a PDSZ országos választmányának tagja szerint helyi hatalmi harc áldozatai lehettek a pedagógusok. A kerületben ugyanis a regnáló polgármester, Borbély Lénárd szakított a Fidesszel és a helyi Fideszt vezető Németh Szilárddal, akinek a jelöltjét legyőzte a ‘24-es önkormányzati választásokon. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint is a politikusok közötti harc következménye lehet a döntés,

Németh a saját katonáival akarhatja feltölteni a pozíciókat, ez egy támadás Borbély ellen. A rezsibiztosként elhíresült Németh korábban is kavart már a kerület iskoláiban, például egy Orbán-idézet és saját neve is felkerült a felújított Jedlik Ányos Gimnázium falára. A mostani döntések előtt nem sokkal pedig Németh Facebook-posztban közölte, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral és Tóth Endrével, a kerületi iskolákért felelős tankerületi igazgatóval egyeztet – vette észre a Telex.

Jánoshida egyetlen általános iskolájában, a Petőfi Sándor Általános Iskolában történtekről a település polgármestere számolt be levélben az Eduline-nek- Ott ugyanis menesztették Szabó Péter igazgatót. Mészárosné Vas Márta, a Jászberényi Tankerületi központ szakmai igazgatóhelyettese, aki 2015-ig a jánoshidai iskola pedagógusa volt, 2019-ben és 2024-ben a kormánypárt jelöltjeként indult a helyi önkormányzati választásokon. A levél tanúsága szerint Mészárosné a ‘19-es kampányban hevesen támadta az iskolát, különösen az integrált oktatást, amely miatt szerinte sokan a gyerekeiket a szomszédos „romagyerek-mentes” település iskolájába viszik. Mészárosné vesztett ugyan ‘19-ben és ‘24-ben is, haragja az iskolára így is lesújtott: a polgármester szerint már hónapok óta hallani lehetett, hogy a tankerületi központ szakmai igazgatóhelyettese azt hangoztatja, nem fogja engedni, hogy Szabó Péter legyen ismét a Petőfi igazgatója. Végül egy másik pályázó, a Jászapátin élő Ikládi Rolandné nyerte el a pozíciót. Zsemberi Zoltán, a tankerületi igazgató állítása szerint a tankerület véleményének kikérése nélkül a Belügyminisztérium döntött. A szülők július 2-án demonstrációt tartottak a korábbi, nem mellesleg a településükön élő igazgatóért, de úgy tűnik, hiába.

Ami pedig magát a törvényt illeti, annak értelmében az iskolaigazgató személyére a tankerületi vezető tesz javaslatot, megbízatásáról pedig a Belügyminisztérium dönt. Az iskolaigazgatókat öt évre bízzák meg, ha lejár egy ciklus, akkor a pozícióra az állami fenntartású iskolákban nyilvános pályázatot kell kiírni. A tantestületek hivatalosan már nem szólhatnak bele a kinevezésekbe, de gyakran csak egyetlen pedagógus indul a pozícióért (tantestülete támogatásával), a gyakorlat szerint az ő pályázatát el szokta fogadni a tankerület és a belügy, főképp, ha hivatalban levő jelöltről van szó.

De, ha már eljutottunk idáig, nézzük meg, mi az, amire az oktatásirányítás azt mondja még, hogy a „legfontosabb szempont a tanulók érdeke”.

A Magyar Közlönyben megjelent, a nevelési, oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről, valamint a tárgyakra vonatkozó eljárásrend részletes szabályairól szóló kormányrendelet-tervezet. Eszerint drákói szigor jön, megjelent a kormány listája a tiltott tárgyakról, amelyeket szeptembertől tilos lesz bevinni iskolákba vagy kollégiumokba. Ezek közé tartozik a kés, fegyver, alkohol, de a mobiltelefon, okosóra és akár az energiaital is. Az eszközöket minden reggel le kell majd adni a tanítási nap időtartamára. A rendelet 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.

A korlátozott tárgyak birtoklását az igazgató vagy a pedagógus engedélyezheti, ezt viszont minden esetben rögzíteniük kell majd a tanulmányi rendszerben, és számot kell adniuk a birtoklás és a használat céljáról, az engedély érvényességének időtartamáról és a birtokolható tárgyról. Tehát egyes tanórákon tanulás céljából engedélyezhetik a laptop, tablet vagy mobiltelefon használatát. 

A tervezet szerint, ha a tanulónál tiltott tárgy van a nevelési intézmény területén, akkor a szabályok betartását a pedagógus jogosult ellenőrizni azzal, hogy felszólítja a tanulót annak igazolására, hogy a tiltott tárgy nincs a birtokában, és ezzel egyidejűleg értesíti a nevelési-oktatási intézmény rendjének fenntartásában közreműködő személyt, az általános rendőri szervet és a tanuló szülőjét.

Ha arra utaló információ merül fel, hogy a tanuló nevelési-oktatási intézmény területén tiltott tárgyat vagy használatában korlátozott tárgyat engedély nélkül tart birtokában, akkor a szabályok betartását a pedagógus jogosult ellenőrizni azzal, hogy elsősorban felszólítja a tanulót a tárgy átadására, és – amennyiben a felszólítás ellenére a tárgyat nem adja át – felszólítja a tanulót annak igazolására, hogy a tiltott vagy használatában korlátozott tárgy nincs a birtokában.

Ha a tanuló tiltott, vagy használatában korlátozott tárgyat engedély nélkül birtokában tart a tanítás vagy a kollégiumi foglalkozás időtartama alatt, azt a tanulótól a pedagógus átveszi.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Gosztonyi Gábor a Hírklikknek erről azt mondta: „ez egy teljesen rossz válasz a problémára. Azt hiszik, a tiltás a könnyebb út, csakhogy ettől nem fog jobban működni a magyar oktatás. Az eszközök helyes használatát kéne megtanítani”. 

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is tiltakozott a Magyar Közlönyben megjelent, a nevelési-oktatási intézményekben a tiltott és a használatában korlátozott tárgyak köréről, valamint a tárgyakra vonatkozó eljárásrend részletes szabályairól szóló kormányrendelet-tervezet ellen.

Az érdekvédelmi szervezet továbbra is kiáll azon álláspontja mellett, hogy a tervezet átgondolatlan és kidolgozatlan. A korlátozott tárgyak esetében meg kellene hagyni az intézmények számára a saját hatáskörben való intézkedést, vagyis az okoseszközök használatát házirendben kellene szabályozni. Semmi sem indokolja, hogy erről központi döntés legyen, s ennek értelmében mindenkire érvényes jogszabály szabályozza iskolai használatukat, tárolásukat.

A jogszabály szerintük életszerűtlen és felesleges többletterhet jelent az intézmények számára, ugyanakkor semmit nem old meg.

Persze, tegyük hozzá, nem is a megoldás a lényeg, hanem hogy csend, rend és fegyelem legyen. Ennek jegyében hozza sorra a Belügyminisztérium az oktatási intézkedéseket. Mintha csak az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol probléma, ellátatlanság, eredménytelenség van, ott nem érdemes vizsgálni az okokat, foglalkozni a pedagógiai fejlesztésekkel, anyagi vagy személyi segítséget adni, elég egy megfelelő szigorítás vagy előírás. Ahogy Pintér Sándor az oktatásért is felelős belügyminiszter mondta: „aki fegyelmezettséghez, rendhez szokott, annak nincs problémája”. 

Tényleg nincs?