Egyszerű propagandafogás a határvédelem 

Varga Mihály kijelentette, hogy a magyar kormány szándéka a határvédelmi költségekkel kapcsolatban is következetes és egyértelmű: nagyobb hozzájárulást vár Brüsszeltől. Kiemelte, hogy a kormány évek óta rendszeresen felszólítja az ezzel kapcsolatos költségek rendezésére az Európai Bizottságot. A testület azonban nem tartja indokoltnak a költségek megtérítését – jött a válasz Brüsszelből.

A magyar kormány minden tekintetben gátolta, ellenezte az Unió migrációs politikáját, folyamatosan szembefordult mindennel, amit Brüsszel ezen a téren elvárt. Elég a kvótákra emlékeztetni, vagy a mostani migrációs csomag elutasítására – idézte fel Szent-Iványi István. Majd hozzátette, nem kell nagyon csodálkozni, hogy ehhez a politikához Magyarország nem kap támogatást, 

Azt sem szabad elfelejteni – tette hozzá a volt diplomata –, hogy Magyarország olyan összeget akart elszámolni határvédelem címén, ami teljesen irreális és semmilyen módon nem igazolható. Varga Mihály viszont úgy gondolja: „Magyarország a történelme alatt számtalanszor védte Európa határait. Napjainkban egy szövetség, az Európai Unió tagjaként tesszük ugyanezt. Európa nagyvárosaiban immár naponta tapasztalhatjuk a migrációhoz kapcsolódó közbiztonsági kihívásokat.” 

Szent-Iványi ehhez fontosnak tartja hozzátenni, hogy az unió annak idején magát a kerítést is bírálta és nem kérte, hogy építsék meg, a magyar kormány pedig egyetlen ezzel kapcsolatos lépését sem egyeztette Brüsszellel. Ráadásul ki lehet mondani, hogy elég lyukas a magyar határvédelem, amiről érdemes megkérdezni az osztrákokat. Vagyis kijelenteni, hogy mi védjük Európát, erősen túlzó. Vannak még további útvonalak, így Magyarország megállítani nem, legfeljebb elterelni tudná a forgalmat.

Ráadásul hazánkban már nincs valós migrációs helyzet, legfeljebb az ukrajnai menekültek esetében beszélhetünk ilyenről, ahhoz viszont kapott is az ország uniós hozzájárulást. Magyarországot tranzit országként használják a migránsok, azok az államok kapnak jelentősebb összegeket, ahol valóban több százezer menekültet kell ellátni. A külső határok védelme egyébként alapvetően a tagállamok feladata, amihez valamilyen mértékben hozzá is járult volna az unió. Ezért jöttek Magyarországra a Frontex, az Európai Határvédelmi Ügynökség szakértői, de igen hamar „megfutamodtak”, mert azt tapasztalták, hogy Magyarországon minden létező szabályt megszegnek a határvédelemmel kapcsolatban, és úgy döntöttek, hogy ehhez nem kívánnak asszisztálni. Tehát kaptunk volna segítséget, de hamar kiderült, hogy nem működik. 

A külpolitikai szakértő úgy vélte, a határkérdés felmelegítése megint belpolitika, hogy lehessen Brüsszelt szidni a hiányokért. Magyarázni, hogy azért nem jut más feladatokra, mert az ország kénytelen óriási összegeket költeni a határvédelemre. Propagandafogásként Johannes Hahn költségvetési biztosnak meg lehet ugyan mutatni a déli határkerítést (feltéve, ha eljön Magyarországra), de ezzel a 150 kilométeres szakasszal nem lehet Európa nagy részét megvédeni. Szent-Iványi meggyőződése, hogy a zsarolás helyett többre ment volna a kormány, ha ezen a területen is együttműködőbb magatartást tanúsít. Tény, hogy Brüsszel nem siet fizetni, de ezen nem kell meglepődni, ha körülnézünk, milyen EU-ellenes uszító plakátok lepték el ismét az országot, rajtuk a Bizottság elnöke, von der Leyen maga az ördög.  

Így ne csodálkozzunk azon sem, hogy az Európai Bizottság nem kívánja jutalmazni a több ezer köztörvényesen elítélt embercsempész szabadon engedését. Ilyen lépések után ne várjunk szolidaritást – hívta fel a figyelmet a volt nagykövet.