Hiller István: súlyos problémákkal küzd a felsőoktatás
Az MSZP a felsőoktatás problémáit kérte számon a kormányon kedden napirend előtt, az Országgyűlésben.
Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője a felsőoktatás problémáit kérte számon a kormányon, így az Erasmus és a Horizont program uniós kifogások miatti felfüggesztését, a kutatói együttműködésből való kimaradást, valamint az állami fenntartásban maradt nagy egyetemek – az ELTE, a BME és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – „megalázó" bérviszonyait.
Az egyik egyetem egy meg nem nevezett tanszékén egy tanársegéd bruttó 368 ezer forintot, egy adjunktus 420 ezer forintot keres – tette hozzá az MSZP politikusa.
Úgy értékelt: a kormány számos felsőoktatási intézményt indokolatlanul gyorsan és meggondolatlan módon alapítványi formába szervezett, amivel az EU-nak súlyos problémái vannak, miközben a magyar költségvetés nem tudja garantálni az oktatás és a kutatás alapvető feltételeit az állami fenntartásban maradt egyetemeknél.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter úgy reagált: Brüsszel „szándékolt gáncsoskodása" és „tudatos károkozása" ellenére, a magyar felsőoktatás eredményes és évről-évre lép előre.
Arra hivatkozott: öt éve 7, két éve 9, most viszont már 12 magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában, a két nagy nemzetközi rangsor szerint összességében hét egyetemünk van a világ legjobb ezer intézménye között.
Hangsúlyozta: a kormány elindította a Pannónia és a HU-rizont programot, és Brüsszel helyett pótolja a nemzetközi kutatási költségeit az egyetemeknek.
Jelezte: a BME, az ELTE és a Zeneakadémia esetében is plusz költségvetési támogatást nyújtottak tavaly az eredetileg tervezett összeghez képest. Hozzátette: jelenleg a 450 ezer forintos a tanársegédi, 550 ezer a adjunktusi, 800 ezer a docensi és 1 millió forint fölött van az egyetemi tanári bér. Megerősítette: azon egyetemek esetében, amelyek kezdeményezik az új modellben való működést, a kormány nyitott a tárgyalásra.
