Ágh Attila: az Orbán-rendszer rendkívül terhessé vált az EU működtetése szempontjából 

Először látni kell, hogy valóban alapvető fordulat történt, hiszen szimbolikus volt, ami az Európai Parlamentben történt és bejárta a világsajtót. A látványos „családi veszekedés” közben mindenki szeme láttára tagadták ki Orbán Viktort és rendszerét Strasbourgban az Európai Néppártból, és ennek közvélemény-formáló hatása volt – kezdett elemzésébe Ágh Attila. Azóta pedig az, hogy Orbánnak mennie kell, jelszóvá vált, amit különböző nyelveken ismételgetnek. Ebből még nem lett hivatalos fordulat, de kétségtelenül megrázta a közvéleményt, és elfogadottá vált, a szakadás és szembefordulás az Orbán- rendszer és az Európai Unió között. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén a soros magyar uniós elnökségi programjáról folytatott vitán, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke zárómondatában élesen különválasztotta Magyarországot és az Orbán-rendszert. 

Ha tartalmilag nézzük, mi történt, hogyan jutottunk el idáig, akkor annak van egy gyakorlati és egy elvi része. A gyakorlati kérdés a kormányzó képesség, az elvi jelentőségű kérdés pedig a jogállamiság. Előbbit nézve azt látjuk, hogy az Orbán-kormány gyakorlatilag megzavarta az Európai Unió kormányzóképességét. Azaz az EU egy bonyolult többlépcsős mechanizmus, amelyben az Orbán-rendszer állandóan akadályokat képez. Közismert, hogy az előző ciklusban annyit vétózott, mint minden tagállam együttvéve. Így miközben másoknál előfordul, hogy valamivel nem értenek egyet, addig az Orbán-rendszernél ez több tucatszor megtörtént és alapvető magatartássá lett, ami rendkívül terhessé vált az EU működtetése szempontjából. Ezalatt is keletkeztek anekdoták, mint például, amikor Orbán Viktort kizavarták kávézni, hogy a szavazás alatt ne legyen jelen, így nem tudott ellenszavazni sem – magyarázta a politológus.    

Szerinte személyi ütközések és gyakorlati problémák tömege vetődött fel az előző EB ciklusában, ami az eddigiek mellett abból is fakadt, hogy a magyar uniós biztos tevékenységét szintén botrányok kísérték. Most azért kavarog ott ismét probléma, mert Orbán Viktor ugyanazt a személyt jelölte meg, ami borítékolhatóan összecsapásokhoz fog vezetni. „Ez így azt a földhöz ragadt dimenziót jelenti, hogy a magyarokkal mindig zűr van a döntéshozataloknál és a különböző fórumokon.” 

A jogállamiság, a demokratikus működés elvének teljes megtagadását már precedensként kezeli az EU – emlékeztetett Ágh Attila a 2018-ben kezdődött 7-es cikkely szerinti eljárásra –, mert jóval szélesebb elvi jelentőségű pereket, eljárásokat kezdtek az Orbán-rendszerrel szemben. A legjellegzetesebb – furcsa mód – az Erasmus program, amely a diákokra vonatkozik és az egyetemi, kutatói rendszert érinti, itt mutatkozik meg ugyanis legdurvábban, hogy a magyar politikai rendszer nem tűr semmiféle autonómiát. Tehát a legtávolabbi területre – amihez a politikának nincs semmi köze –, a tudományos kutatásba és oktatásba is behatol, beküldi az embereit és átpolitizálja az egész szférát. Itt mutatkozik meg a legnyersebben a puha diktatúra mellett az is, hogy Orbán nem hajlandó érdemi változásokra a jogállamiság vagy a demokrácia megsértése terén, hanem inkább politikai zsarolásra használja a lehetőségeit. 

Itt érkeztünk el már a szuverenitás kérdésköréhez, ami azt jelenti, ha valamilyen módon elismerik Magyarország, vagy az Orbán-rendszer kivételes helyzetét, „szuverenitását”, a magyar miniszterelnök abban az esetben hajlandó bizonyos alkukra – mondta Ágh Attila, aki szerint ezzel az EU elvi leértékelése is zajlik, mert bizonyos országoknak meg van engedve, hogy ne kövessék az unió alapszabályait, törvényeit, hanem a szuverenitás lobogója alatt „kilengjenek” különböző irányokban.    

A negyedik terület pedig az EU újra szervezése. Ez is hozzájárul Orbán Viktor pávatáncaihoz, illetve törekvéseihez. Még az előz ciklus vége felé született meg az az elképzelés, amelyet a sajtó „4 Európa tervnek” nevezett. Ez az unió 4 szintjét jeleníti meg. Ennek az egyik dimenziója az európai közösség, amelybe minden európai állam beletartozik. Az államok időről-időre összejönnek, tanácskoznak összeurópai dolgokról. Ezen a fórumon értesítenék egymást az országok és kísérnék nyomon, kinek milyen gondja, baja van. Nem jelent bővülést az Európai Unió számára. Az benne az érdekes, hogy már több ilyen tanácskozásra sor került az EPC (Európai Politikai Közösség) szintjén, a következő pedig Budapesten valamikor novemberben lenne. Mivel az EU számos tagállama vonakodik attól, hogy Magyarországra jöjjön, lehet, hogy ez a tanácskozás elmarad – mutatott rá a szakember. 

A „4 Európa” másik egységéhez tartozik a beígért bővítés – folytatta a politológus. Ugyanis a balkáni országok úgy vélik, hogy elhanyagolták őket, mert kilátásba helyeztek egy újabb bővítési hullámot a Nyugat-Balkánon. Ezt nyilvánosan számon is kérik. De valójában a nyugat-balkáni országok gazdaságilag és politikailag is rosszabb helyzetben vannak, mint tíz évvel ezelőtt, náluk is van gazdasági válság, megjelentek a kínai és orosz érdekeltségek. Ezért az előző ciklus óta Orbán folyamatosan mondogatja, hogy Szerbiát – a legközelebbi szövetségesét – fel kell venni az EU-ba. 

Számtalan ütközési pont van tehát az EU és az Orbán-rendszer között, ami viszont két pontban sűrűsödik jelenleg össze. Az egyik az ukrán válság. Az ukránokkal kapcsolatban történik a legtöbb vétózás és itt van a legélesebb anyagi, gazdasági, történelmi – gondoljunk ’56-ra – ütközés – emlékeztetett a politológus. A másik nagy „frontot”, először Tusványoson exponálta a magyar miniszterelnök, azután a beszédeiben állandóan visszatérő motívum lett, hogy a Nyugat hanyatlik, az Európai Unió súlyos válságban van, Ázsiáé a jövő, Kína a nagy feljövő hatalom. Így pedig az európai egyesítés történelmi perspektívájával és Európa fellendülésének történelmi lehetőségével fordult szembe Orbán Viktor. Emellett erőteljes és napi politikai fontosságú a Trumppal való kapcsolata, miáltal ebben a kérdésben is szembefordul az EU-val, és annak általános irányával – tette hozzá Ágh Attila. 

Előfordult már az unió történetében, hogy az EU ilyen mértékben forduljon szembe egy tagállamával, illetve az azt képviselő miniszterelnökkel? – kérdeztük a szakembert. Bejárta a világsajtót, hogy Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök komoly botrányokat rendezett, és ő volt az, akinek több kisebb és egy nagy ütközése volt nyilvánosan az EU vezetőivel. Ennek az lett az eredménye, hogy Berlusconi megértette, hogy mennie kell, amikor erről beszéltek és lemondott. Ami azonban Strasbourgban október 9-én történt, az példátlan. Ám az, hogy Orbán is lemondana-e, mint ahogyan azt Berlusconi tette, egyelőre nyitott kérdés – mondta Ágh Attila.