A legújabb Covid-oltóanyag jön Magyarországra

Fontos fejlemény az érintettek számára, hogy megkezdődött az influenza elleni oltóanyagok kiszállítása, és várhatóan október végéig valamennyi háziorvoshoz megérkeznek – mondta Dánielisz Ágnes az Inforádióban. A járványügyi főosztályvezető tájékoztatása szerint 949 ezer adagnyi oltás lesz térítésmentesen elérhető a kockázati csoportokba tartozóknak. Az újabb Covid elleni oltóanyagok beszerzése még folyamatban van, az NNGYK várhatóan november második felében tud majd pontosabb információt közölni arról, hogy mikortól lesznek elérhetők. „Ami biztos: a piacon most már kizárólag a jelenleg terjedő variánsok elleni oltóanyag érhető el, és ezt szerzi be Magyarország is” – tájékoztatott a járványügyi szakember. Dánielisz Ágnes szerint sok különbség van az influenza és a koronavírus között, de mindkettőre igaz, hogy szezonális betegség, ezért most úgy tűnik, hogy minden évben új oltóanyagot kell beszerezni a Covid elleni védekezésben is.

Az őszi időszakban részben az óvodák és iskolák elindulása, valamint a hidegebb, nedvesebb levegőmozgások hatására hagyományosan jelentősen növekszik a légúti fertőzéses megbetegedések száma. Nem kivétel ez az év sem, és az orvoskollégáktól vagy ismerősöktől kapott információk, valamint a Covid-gyorstesztvizsgálatok alapján a légúti betegségek között nagy százalékban jelenik meg a Covid-19. Az NNGYK adatai szerint rohamosan növekszik a szennyvízben a SARS-CoV-2 örökítőanyag-koncentrációja, és a közeljövőben a Covid-19-esetszámok erős növekedése várható – írja tanulmányában Sarkadi Balázs orvosbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának friss adatai szerint a háziorvosoktól beérkező, légúti fertőzésben szenvedő betegektől vett minták mintegy felében kimutatható a SARS-CoV-2-fertőzés. A WHO tájékoztatása szerint az egész világon a Covid-19-megbetegedések számának gyors emelkedése várható, ami egészségügyi vészhelyzetté alakulhat.

„Bár a most észlelt Covid-19-esetek – főleg gyermekeknél – többnyire enyhe lefolyásúak, semmiképpen nem helyes ezt a veszélyt figyelmen kívül hagyni” – hívja fel a figyelmet Sarkadi Balázs. Az enyhébb betegség egyik (és legfőbb) oka a hazai lakosság magas szintű átoltottsága és a most terjedő vírusváltozat – igen magas fertőzőképességének ellenére – enyhébb, egyszerű nátha- vagy influenzaszerű megbetegedés volta. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a súlyos lefolyású Covid-19 szempontjából magas kockázatúak – 60 éven felüliek, krónikus betegek, egészségügyi dolgozók, várandósok – veszélyben vannak, ez pedig a betegek és a kórházak számára súlyos terhelést jelenthet. 

A WHO felmérései szerint, a Covid-19 okozta halálozás kockázata, elsősorban az idősek és a társbetegségekben szenvedők között, most is mintegy tízszerese az influenzás betegségek okozta halálozásnak. Ráadásul a WHO szakértője szerint: „ha egy súlyosabb betegséget okozó variáns jelenne meg, az a rizikócsoportoknál óriási kockázatot jelentene”. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a betegség nyomán sok esetben megjelenik a Covid-utóbetegség (poszt-Covid-szindróma), amely változatos módon, hosszan tartó légzési és emésztési zavarokkal, tartós fejfájással és fáradtsággal, idegrendszeri és egyéb szervi zavarokkal járhat. 

A légúton terjedő SARS-Cov-2-vírusbetegség elleni védekezés két fő pillére a maszkviselés és a védőoltás. Az előbbire ma már nehéz rábeszélni a lakosság szélesebb rétegeit, noha ezzel az egyszerű módszerrel nagyon sok megbetegedés megelőzhető. A védekezés másik hatékony formája a „megfelelő vakcina megfelelő időben”. Hogy kinek szükséges beadni az oltást, arra az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az amerikai FDA világos, egyértelmű útmutatást ad: „Minden 6 hónapnál idősebb embernek (akár kapott már korábban védőoltást, akár nem) szükséges megkapnia a 2024–25-re aktualizált Covid-19-vakcinát, amely megvédi a súlyos megbetegedés és a betegség okozta halálozás ellen. Különösen érvényes ez a 65 évnél idősebbekre, a Covid-betegség súlyosságát fokozó társbetegségekben szenvedőkre és azokra, akik még egyáltalán nem kaptak Covid-19-védőoltást.” Az oltásszkeptikusok sok ember életét veszélyeztetik az interneten terjedő konteókkal, álhírekkel, amelyek az oltások veszélyességével riogatnak. Természetesen minden hatékony gyógyszernek lehetnek, vannak mellékhatásai, de „a COVID-19-vakcinák esetében a sok millió élet megmentése áll szemben az igen korlátozottan előforduló mellékhatásokkal” – figyelmeztet az orvosbiológus.

Jelenleg Európában az RNS-alapú Pfizer-Biontech és a Moderna felújított, célzottan az aktuális vírusváltozatokra kifejlesztett, általában egykomponensű oltását javasolják. Tehát egyértelműen az RNS-alapú vakcinák jelentik a hatékony védekezés alapját.

Az oltás alkalmazásának megfelelő idejére is egyértelmű szakmai állásfoglalások léteznek. Széles körben igazolt, hogy a vakcinák és/vagy a lezajlott betegség okozta védettség is viszonylag gyorsan, egy-két év alatt erősen csökken, ezért 8–12 hónaponként szükséges a vakcinák ismételt beadása (de nem kevesebb mint 3-4 hónapos várakozási időszakkal). Az MTA tanulmánya is a védettség csökkenését igazolja, ugyanakkor azt mutatja, hogy a korábban alkalmazott, még nem célzottan az új variánsokra kifejlesztett vakcinák is képesek hatékony immunvédelmet adni az újabb vírusmódosulatok ellen.

Természetesen ebben az őszi időszakban az influenza elleni oltás is fontos, szintén főleg a magas egészségügyi kockázatú csoportoknál. A szakmai állásfoglalás szerint az influenza elleni védőoltás és a Covid-19 elleni vakcina egy időben is beadható, azzal a javaslattal, hogy az oltott személy a két oltást különböző karba kapja. Az együttes beadás nem csökkenti a védőoltások hatékonyságát.