Magyar Péter ellopta Orbánék csodafegyverét
November 5-től társadalmi párbeszédet kezd a Tisza Párt. Magyar Péterék „A magyarok hangja” címmel kérik ki az emberek véleményét a főbb rendszerekről, politikákról. Épp ideje már, hogy a Tisza ezen a téren is áradni kezdjen, valamire való magyar polgári párt nem lehet meg az emberek megkérdezése nélkül, hiszen – emlékszünk – Orbán Viktor és a Fidesz azt ígérte 2010-ben, hogy minden fontos kérdésben megkérdeznek bennünket.
Magyar Péter nem nemzeti konzultációnak nevezi a november 5-én kezdődő össznépi kikérdezést, hanem társadalmi párbeszédnek. A kettő látszólag ugyanaz – akik rájönnek a különbségre, büszkék lehetnek magukra, amiért az átlagosnál élénkebb a fantáziájuk.
Sok reményt persze nem fűznénk a leendő társadalmi kérdezősködéshez, aki nem tudja, hogy mi érdekli az embereket, az – már amennyiben nem csak a hatalom és a pénz vonzza – ne álljon be politikusnak. Az eddigi nemzeti konzultációnak nevezett szemfényvesztések ugyanis semmi jóval nem kecsegtetnek: a kormány milliárdokat költött arra, hogy úgy tegyen, mintha érdekelné az emberek véleménye, miközben csupán a saját maga által feltett kérdésekre adott válaszokat igyekezett felhatalmazásként feltüntetni.
A magyarok hangja persze – erre akár egy Wass Albert idézet kíséretében még a nagyesküt is letehetjük – nem ilyen lesz. Ezt látatlanban is megjósolhatjuk, még akkor is, ha a társadalmi párbeszéd konkrét kérdéseit, témaköreit egyelőre nem ismerjük. Magyar Péter személye azonban – a vele szimpatizálók szemében – garancia arra, hogy „A magyarok hangja” valódi, az ország számára fontos kérdéseket fog megfogalmazni.
Még jobb lenne persze, ha nem a hatalmon lévők (vagy példánk esetében: nem a hatalomba igyekvők) kérdeznék a magyarokat, hanem az emberek kérdezhetnék azokat, akikre eddig szavaztak, vagy akikre ezután készülnek szavazni. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy a kérdező – jelen esetben a Tisza Párt – olyan borítékokat küldene ki a magyar háztartásokba, amelyben mindössze egy levél lapul, amelyben arra kérik az embereket, hogy ők tegyenek fel kérdéseket a kormányzásra készülő tiszásoknak. Ne légből kapott, parasztvakításként értelmezhető kérdéseket tegyenek fel nekik, hanem olyanokat, amelyek az itt élő emberek számára valóban fontosak. Erre már eddig is volt igény, például, lett volna lehetőség megkérdezni a magyarokat, hogy szerintük Orbán Viktor miért álldogál magányosan az uniós összejöveteleken, zsebre dugott kézzel, durcás arckifejezéssel, miért csak keleti despotákkal barátkozik, s miért velük köt homályos, az országot hosszú évtizedekre eladósító, titkosított üzleteket? Egy másik kérdéssorban arról is szívesen elmondtuk volna a véleményünket, miért van az, hogy az EU-ban egyedül a bolgárok élnek nálunk rosszabbul, s miként sikerült elérnünk, hogy már nem az osztrák, hanem a román életszínvonalat kell valamikor utolérnünk. Mi az oka annak, hogy a magyar nyugdíjak, amelyek tíz éve még az átlagbér hetven százalékára rúgtak, ma már csak ötven százalékot érnek, s mitől van az, hogy a magyar nemzeti vagyon egyharmada egy százalék kezében összpontosul.
Mindezt segítségként ajánljuk fel a Tisza Pártnak, hogy milyen hangvételben kellene kérdezni a magyaroktól. Például, hogy a párt alapítója és mindmáig szinte egyetlen arca, Magyar Péter az elmúlt 14 évben miért szolgálta a Nemzeti Együttműködés Rendszerét – azt a rendszert, amit ma ő maga Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének nevez. Mi a helyzet a Diákhitel Központ vezéreként aláírt túlárazott szerződésekkel, és persze a magyarok arra is választ várnak, hogy ezeket a szerződéseket a regnáló hatalom miért csak most, Magyar politikai szerepvállalása óta vizsgálja, s korábban miért nem tartották törvénysértőnek, amit történt.
Ha még nincsenek kőbe vésve a november 5-én kezdődő „A magyarok hangja” kérdései, érdemes volna az ilyen és ezekhez hasonló témákon is elgondolkodni. Már csak azért is, hogy ez a társadalmi párbeszéd még véletlenül se mosódjon össze a rosszízű, már számtalanszor lejáratott nemzeti konzultációval.
