Bűn és bűnhődés, tragédia és színes forgácsok
„Gyilkosok élnek közöttünk, akiknek szerencséjük volt” - írta Kiss-Révy Attila. Neki nem volt, nem érte meg a 37. életévét, sem azt, hogy írásai, gondolatai egy könyvben megjelenjenek. A minden tekintetben különleges, tragikusan fiatalon elhunyt bűnügyi tudósító kéziratait édesanyja rendezte össze egy kötetté Életünk színes forgácsai címmel, amely csütörtöktől kapható a 90. Ünnepi Könyvhéten.
„Halottjaink emléke természetesen mindnyájunkban benne él, nem csupán egyetlen nap erejéig. Ismerőseink, barátaink, családtagjaink, mind hatással vannak természetünkre, személyiségünk alakulására, formálnak, determinálnak minket. Ez a hatás pedig mindig bennünk munkál, kitörölhetetlenül, mint ahogy a mi hatásunk is tovább él másokban. Szerintem valahol ez a halhatatlanság. Minél több hatást, érzést hagyni másokban.”
Kiss-Révy Attilára különösen igaz saját gondolata. 15 éves korában kezdett írni, érettségi után, 19 évesen állt bűnügyi tudósítónak. Haláláig az volt, ami tavaly, még 37 éves kora előtt tragikus hirtelenséggel érte el. Édesanyjával előtte már beszéltek arról, hogy egy kötetben megjelentetik Attila összegyűjtött írásait, a fiatal újságíró fel is vázolta, hogy hogyan szeretné.
A munka azonban az édesanyára maradt. Révy Eszter elmondta: fia még csiszolni szeretett volna egy-egy íráson, de ez nem történt meg, ő pedig a szerkesztetlen kéziratokat adta közre. Ezek szerkesztett formában többségükben megjelentek különböző lapokban – a végeredménnyel maga a szerző nem mindig értett egyet -, ám az Életünk színes forgácsaiban az eredeti kéziratok kaptak helyet.
„Míg az ember a sajtóból értesül az esetekről, meggyőződése, hogy ilyesmi csupán másokkal történhetik meg. Aztán egyik nap beüt a mennykő és kezdetét veszi a reménykedés és reményvesztés hullámvasútja. Örökké tartó lelki kanossza-járás.”
Attila édesanyja elmondása szerint kedves, ironikus humorú volt, szerették, sokan a rendőrök közül is – ezt bűnügyi tudósító a kevésnél is kevesebb mondhatja el magáról. „A sarki rendőr is szerette és értette az írásait, kedvelték stílusát, megértését, humorát” - mondta lapunknak az édesanya.
Az írások messze túlmutatnak mindenen, amit bűnügyi tudósításként olvastunk vagy elképzelünk, de azon is, amit Révy Eszter mondott a könyvről, hogy egy-egy társadalmi problémát járt körbe az esetek kapcsán. Itt bizony sziklaszilárd erkölcsi mondanivaló is van.
„ Úgy tűnik, egyre sötétebb barbár vaskor alkonya virrad. Ahol már nem szent az ősz fő és a sír sem. Ahol már pár száz forintért ölnek tisztességben megöregedett embereket is és a sírban sem nyugodhat bizton senki. Optimista emberként remélem röpke erkölcsi válság ez, és hamar jön a kilábalás. Mert mennél több ember van, akinek nincs vesztenivalója, annál több barbárral kell szembenéznünk.”
Hogy kinek lehet ajánlani Kiss-Révy karcolatait? Feltétlenül minden rendőrnek, mert a munkájukról igen magasztosan ír a szerző. De mindenki másnak is, akit érdekel, hogyan nézhetne ki, vagy nézhetett volna ki egy-egy bűnügyi tudósítás, ha ilyen szerzők írják, vagy némi társadalmi kör- és kórkép a bűn és bűnüldözés szemüvegén keresztül. Egy olyan fiatal tollából, akinek a generációján, hogy az édesanyját idézzük, úgy mentek át az elmúlt évtizedek, mint a gőzhenger.
Kiss-Révy Attila Életünk színes forgácsai című könyve csütörtöktől kapható az Ünnepi Könyvhét pavilonjaiban, így Pécsett a Király utcában is.
