Székely Róbert: Izrael nem két-, hanem hétfrontos háborút vív
A politikai szférát és a közvéleményt is megosztja a libanoni tűzszünet – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában Székely Róbert újságíró, az Izraelinfo munkatársa arról, hogy átmenetilag 60 napig nem szólnak a fegyverek a libanoni-izraeli határvidéken. Van, aki azt mondja, hogy végre, mert nem lehetett már tovább tartani a háborús állapotot és nehéz volt a normális életet fenntartani, ugyanakkor gazdaságilag és katonailag is egyre jobban megterhelte Izraelt, lehetett érezni, hogy kezd elérni a végső határokig.
Izrael nem két-, hanem hétfrontos háborúval számol
Két belső front van, az egyik a Gázai-övezet, a másik Júdea és Szamária területe, a harmadik Libanon, a negyedik Szíria, az ötödik Irak, a hatodik Irán, a hetedik Jemen – sorolta az újságíró azokat a területeket, ahol Izrael még háborúzik. Ezek azok, ahonnan az elmúlt 14 hónapban érték Izraelt támadások – tette hozzá.
Székely Róbert szerint nem lett volna szabad most megállni, ameddig a Hezbollahot nem számolja fel teljesen Izrael, bár gerillahadsereget nehéz katonai módszerekkel felszámolni. Viszont, ha most megállnak, a Hezbollah vissza fog térni, Libanonban elkezdi felfegyverezni magát, és egy-két éven belül ugyanott fogunk tartani, ahol tavaly október 7-én.
Az emberek nagy része úgy gondolja, hogy csak a politikai rendezés hozhat megoldást, de a katonai nyomás arra jó, hogy valamilyen irányba nyomja a másik oldalt, valamire rávegye – fogalmazott. „A politikai megoldás a Közel-Keleten egyértelműen Irán totális elszigetelése lenne, vagy egy belső forradalom változtathatja meg a perzsa állam politikai életét. Irán folyamatosan szítja a teljes Közel-Keleten a hangulatot, nem csak Izrael ellen, hanem a szunnita államok ellen is.”
Voltak, akik azt mondták már egy éve, hogy akár hosszabb háborúra kell készülni. Ezt elsősorban a Likudtól, Netanjahu köréből lehetett hallani és azt hitték, azért mondja, mert meggyengült belpolitikailag – mutatott rá Székely Róbert. „A háború egy politikai vezetőnek jó dolog, mert ezzel el lehet húzni különböző belső problémákat, jegelni lehet például az ellene korrupciós ügyben folyó eljárásokat. De aztán magas rangú katonai vezetők is elkezdték ezt mondani, két három hónap után pedig lehetett érezni, hogy elhúzódó háború lesz.”
Az újságíró szerint Izraelnek hatalmas szerencséje van abban, hogy október 7-én nem a hét fronton támadták meg egyszerre, pedig Irán régóta tervezett egy közös támadást. A Hamasz azonban úgy döntött, hogy a többiek nélkül, egyedül támad. „Ha a Hezbollah az első napon belép, akkor lehet, hogy most egy ennél is véresebb háború dúlna.”
Továbbra sem stabil koalíció vezeti Izraelt
Nagyon sok olyan belső feszültség van az izraeli kormányban, ami még a háború ideje alatt fel is erősödött, mint az ultra ortodox zsidóké, akik törvényen felül állóknak tartják magukat, nekik nem kell bevonulniuk egy olyan helyzetben sem, amikor arra kérik a lakosságot, hogy menjenek. „Ez tovább gyengítette Netanjahu helyzetét, és nem tudni, hova vezet.”
Ahhoz, hogy a Hamasz helyére egy olyan politikai vezetés kerülhessen, amely valóban egy ország építését kezdi meg, és nem az Izrael elleni harcát tartja lényegében egyedüli feladatának, ahhoz kell külső erő, elsősorban arab országok, de a Nyugat és Amerika támogatása is. „Sokan hisznek abban, hogy hosszú távon lehet békés megoldást találni, és erre van példa, amilyen kapcsolatban volt két évtizede Izrael Jordániával, Egyiptommal, vagy pár éve Szaúd- Arábiával és Katarral. Ez azt bizonyítja, lehet hosszú távú békét kötni, amely aztán gazdasági és más együttműködést is szül.”
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
