A színház dolgozóit is keményen érintheti a ZSÖK körüli helyzet

Rázga: nincs fedezet

- A mai állás szerint a színháznak nincs fedezete a következő havi bérek kifizetésére - ezt Rázga Miklós, a teátrum igazgatója nyilatkozta a Magyar Nemzetnek április 27-én, hétfőn.

Mint az interjúban a direktor elmondta, súlyos likviditási problémával küzdenek, az önkormányzat az idei évre szólóan 47 millió forinttal kevesebbet ad nekik, mint tavaly (azaz 317 millió forintról 270 millió forintra csökkent a városi dotáció), az állami támogatásból pedig egyelőre semmi sem érkezett meg. Anélkül pedig Rázga Miklós szerint egy nemzeti minősítésű színházat nem lehet fenntartani.

"A mi 270 millió forintos önkormányzati támogatásunkhoz képest a vidéki nemzeti minősítésű színházak átlagosan 650 millió forintos önkormányzati támogatást kapnak. Erre az évre 527 állami és 160 millió kiegészítő támogatással számoltunk, de ebből egyelőre a megállapodás hiányában semmit sem láttunk"

- tette hozzá.

Azt a kérdést nem kívánta kommentálni, hogy miképp lehet, hogy csak Pécs városa nem állapodott meg a kormánnyal az állami támogatásról, de azt elmondta, mivel a fenntartó dolga a tárgyalás, neki erre nem volt ráhatása. Arra is kitért az igazgató az interjúban, hogy többször is sürgette levélben Péterffy Attila polgármestert az önkormányzat-kormány közti megállapodás tető alá hozásában, de nem kapott választ leveleire, személyesen sem találkozott a polgármesterrel.

Több éve alig változik a városi támogatás

A pécsi önkormányzat költségvetéseinek végrehajtási rendeleteit végignézve jól látszik, hogy 2012-2020 között a városi támogatás mértéke 260 és 317 millió forint között mozgott.

(Online csak 2008-ig lehet visszakeresni a költségvetési rendeleteket az önkormányzat honlapján, ráadásul 2008 és 2011 között a rendeletekben nem adják meg külön az állami és városi támogatást, azokat egyben kezelik "intézménytámogatás" címszóval. Ezeknél az éveknél az eredeti előirányzat mellett a módosított előirányzat és a teljesítés szerepel.)

2012 és 2020 között a legtöbb támogatást tavaly kapta a színház, 317 millió forintot, de ez eredetileg 250 millió forintként szerepelt a költségvetésben, aztán év közben emelték meg 67 millióval, amiből kötelező bérfejlesztést és a színpadok megújítását végezték el.

(Viszonyításképp: tavaly a Szegedi Nemzeti Színház az önkormányzattól 505, míg az államtól 516 millió forintos támogatást kapott a delmagyar.hu cikke szerint. A Miskolci Nemzeti Színház tavaly 644,4 milliót kapott a várostól, az államtól 523 milliót a boon.hu cikke szerint.)

A legkevesebbet - 260 millió forintot - 2013-ban és 2016-ban folyósította a pécsi önkormányzat a színháznak. Ráadásul a 2016-os költségvetés végrehajtási rendelete szerint ezt az összeget 238,334 millió forintra módosították év közben, de abban az évben az önkormányzat bruttó 68 millió forintot biztosított állagmegóvási munkálatokra. 

(Kisebb-nagyobb állagmegóvási munkák folyamatosan zajlanak, 2011-ben például nagyvonalú vállalkozói segítségnek köszönhetően nemcsak az erkély, de az épület külseje is megújult 60 millió forintból. Ám egy teljeskörű rekonstrukció jó 10 milliárd forintból jönne ki egy 2019-es önkormányzati előterjesztés szerint.)

A Pécsi Nemzeti Színház városi és állami támogatása 2012-2020 között:

2020: 270 millió forint városi; (az állami támogatás mértéke nem ismert).
2019: 317 millió forint városi; 527 millió forint állami = 844 millió forint összesen.
2018: 270 millió forint városi; 527 millió forint állami = 797 millió forint összesen.
2017: 270 millió forint városi (amit év közben 292,066 millió forintra megemeltek); 466 millió forint állami = 758,066 millió forint összesen. Egy bemutatót törölni kellett ebben az évben a város anyagi helyzete miatt.
2016: 260 millió forint városi (amit év közben 238,334 millió forintra csökkentettek);  457,9 millió forint állami = 696,234 millió forint összesen.
2015: 280 millió forint városi; 439,9 millió forint állam = 719,9 millió forint összesen.
2014: 280 millió forint városi; 439,9 millió forint állami = 719,9 millió forint összesen.
2013: 260 millió forint városi; 399,9 millió forint állami = 659,9 millió forint összesen.
2012: 279 millió forint városi; 305,4 millió forint állami = 584,4 millió forint összesen.

2008-2011 között ezeket a számokat lehet megtalálni "intézménytámogatás" címén a költségvetések végrehajtási rendeleteiben:

2011: eredeti: 674,291 millió forint; módosított: 679,668 millió forint; teljesítés: 673,932 millió forint.
2010: eredeti: 714,827 millió forint; módosított: 739,406 millió forint; teljesítés: 689,582 millió forint.
2009: eredeti: 690,555 millió forint; módosított: 778,457 millió forint (ennél az évnél nem szerepelt a teljesítés).
2008: eredeti: 673,773 millió forint; módosított: 713,628 millió forint; teljesítés: 713,851 millió forint.

Az állami támogatások (ami alatt a központi költségvetésből érkező művészeti és működési támogatásokra gondolunk) terén is sokáig mostoha volt a sorsa a Pécsi Nemzeti Színháznak, 2018-ig ugyanis a nemzeti színházak közül a legkevesebb állami pénzben részesült az intézmény. Onnantól viszont rendre a legtöbb támogatást kapta a nemzeti színházak között.

A ZSÖK állami támogatása miatt kialakult helyzet hat vissza a színház támogatására, holott a kettőnek papíron nincs köze egymáshoz

A problémát jelenleg az okozza, hogy tavaly év végén a kormány új színházi törvényt alkotott, amelyben háromfajta finanszírozási modellt állított fel: tisztán önkormányzati, tisztán állami, illetve vegyes. A vegyes fenntartás esetén a színházakat fenntartó önkormányzatoknak idén márciusig kellett jelezni, hogy ezt a finanszírozást választják - ez Pécs esetében is megtörtént, ahogy arról az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) korábban lapunkat értesítette. 

Az ezt követő tárgyalások azonban elakadtak: Péterffy Attila pécsi polgármester szerint a minisztérium, az EMMI szerint a városvezetés akadályozza a megegyezést. 

Közben az is kiderült, hogy a kormány Péccsel kapcsolatban a színház támogatását hozzákapcsolta a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) támogatásának megtárgyalásával, erről a Magyar Teátrumi Társaság napokban az MTI-n megjelent közleménye árulkodik. 

A ZSÖK azért került a képbe, mert ugyan 2016-ban 10 évre szóló szerződést kötött az önkormányzat és a kormány a cég állami többlettámogatásáról, az benne volt a kontraktusban, hogy a támogatás mértékét évről évre újra kell tárgyalnia a két félnek - írtuk meg akkori cikkünkben.

Vagyis ez a két tárgyalás lett "csomagba" rakva, és a kormány egy füst alatt akarná a hírek szerint a két szervezet támogatását megtárgyalni a várossal. Csakhogy ennek kapcsán Péterffy Attila polgármester és Tóth Bertalan, az MSZP pécsi származású elnöke is azt emlegette, hogy a kormány a Pécsi Nemzeti állami támogatásával presszionálja a városvezetést, hogy a ZSÖK tulajdonjogát átadja az államnak. A tulajdonjog állami átvételét a volt kulturális államtitkár Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselő is elismerte, mondván amúgy is az állam állja a pécsi kulturális intézményrendszer fenntartásának 80 százalékát, és ez egy gáláns ajánlat, nem zsarolás.

A két finanszírozó forrásösszegei közti eltérés amúgy nem zavarta 2016-ban Hoppál Pétert, aki a kulturális decentralizációt emlegette, noha amint be lett jelentve, hogy az állam megduplázza a ZSÖK támogatását, az akkor még fideszes vezetésű pécsi önkormányzat a korábbi 590 milliós támogatást 100 millióra csökkentette - írtuk korábbi cikkünkben.

S míg zajlanak a politikai csatározások a témában, addig a pénz nem érkezik a színházhoz és a ZSÖK-höz sem, ami alá több más intézmény tartozik (például a Bóbita Bábszínház, Művészetek Háza, Pécsi Galéria, Kodály Központ, de az állami többlettámogatáshoz van kötve a Pannon Filharmonikusok Zenekar is). Ez pedig az érintett több száz pécsi munkavállaló egzisztenciáját fenyegeti.

A kormány részéről látszik a szándék: vinnék a ZSÖK-öt. A városvezetésnek nincs sok mozgástere, mert eleve év végéig 8,54 milliárd forintot kell visszafizetnie a kormánynak, a 2017-es önkormányzati csődhelyzet nyomán. A megállapodás aláírásával bár idénre elhárulhatna a fizetésképtelenség veszélye, de hogy mit nyerne és veszítene Pécs a Zsolnay Örökségkezelő állami tulajdonba adásával, azt egyelőre sejteni sem lehet.

Szerző: V.G.