Nem kér a civilekből a Fidesz az önkormányzati választásokon (sem)

2023. március 31. 14:45 2023. márc. 31. 14:45

Akarja-e a Fidesz, hogy társadalmi szervezetek jelölhessenek bárkit önkormányzati képviselőnek, esetleg polgármesternek? – teszi fel a kérdést Magyar György, aki rögvest meg is válaszolja. Mint írja: nem kell hozzá nagy fantázia, hogy ezt nem szeretnék. A NER semmit nem kíván kevésbé, mint a társadalom részvételét a közéletben. Ez Orbán rendszerében súlyos zavaró körülmény.

A Fidesz – nem meglepő módon – már megint belepiszkálna a választási törvényekbe – ennek kapcsán született a Magyar Ügyvéd Blog legújabb bejegyzése. Az ürügy a „dollárbaloldal”, s ennek jegyében szigorítani kívánják a kampányok és a választási jelölő szervezetek finanszírozását szabályozó törvényeket. A változások már kiterjednének a jövő évi önkormányzati választásokra is.

A poszt felidézi, hogyan vált egyre aránytalanabbá a Fidesz alatt a választási rendszer, hogy végül 2022-ben a nem egészen ötven százalékból országgyűlési kétharmad lehetett. „Ami hatalomtechnikai megfontolásokból érthető, ám kevésbé méltányolható körülmény” – szögezi le az írás, rámutatva: tudniillik minél aránytalanabb egy választási rendszer, annál kevésbé képes kifejezni a tényleges választói akaratot. Ráadásul a kampányfinanszírozás szabályait sem sikerült rendbe tenni, mert máig tisztázatlan: mi lehet a szerepe a mindenkori kormánynak. 

A blogbejegyzés számos adattal, ténnyel hívja fel a figyelmet a probléma súlyosságára. Civil jogvédők – a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország – által készített elemzés szerint 2022 márciusában, tehát a parlamenti választás hajrájában csupán a plakátpiacon listaáron több mint hárommilliárd forintot költött a Fidesz, a kormány, valamint a CÖF egyértelműen a választási győzelmet szolgáló plakátkampányokra. Az ellenzéknek erre a célra 390 millió forint jutott.

Törvényesen az egész választási kampányban, tehát 2022. február 12. és április 3. között összesen 1,177 milliárdot költhetett egy-egy párt – már ha minden egyéni körzetben állított jelöltet – valamennyi kampányeszközre. Ehhez képest a Fidesz tavaly márciusban csak a közterületi hirdetésekre majdnem 1,5 milliárd forintot fordított, amit a kormány megtolt még bő egymilliárddal, a CÖF pedig 632 millióval.  

Még egy megoldandó feladatra is felhívja a poszt a figyelmet. „Tiszta sor, hogy párt csak magyar magánszemélytől fogadhat el támogatást, de mit kezdjünk azzal, amikor a kormány – közérdekű tájékoztatás címén – beleszáll a kampányba?” – teszi fel a kérdést. Az Alkotmánybíróság azt például megengedett lakossági tájékoztatásnak minősítette, amikor a kabinet a koronavírussal összefüggő, az ellenzéknek tulajdonított törekvéssel ellentétes kormányzati álláspontot terjesztett a polgárok között. Ebből következően a kabinet nem sértett törvényt akkor, amikor a választási kampány idején a kormányzó párt üzenetével egyező tartalmakat tett közzé közterületi hirdetési felületeken, és ezt lakossági tájékoztató́ tevekénységnek álcázta. Arról nem is beszélve, hogy kifejezetten propagandatevékenységre évi százmilliós nagyságrendben költenek – mutatott rá Magyar György.

Az új kormányzati javaslat értelmében a pártok támogatására vonatkozó, a jogi személyektől – például cégektől, külföldi szervezetektől – származó adományok elfogadásának tilalmát kiterjesztenék az önkormányzati választásokon indulni kívánó civil szerveződésekre is – hívja fel a figyelmet. Ám ez számos kérdést felvet. Azt is, hogy mi van akkor, ha bármely, jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet járul hozzá egy kisváros civilek alkotta választási szövetség kampánykiadásaihoz? És azt is, hogy ha csatlakozik a szövetséghez, az rendben van, de ha csak „kívülről" ad támogatást, az már tiltott kampányfinanszírozás lesz? 

Ugyanakkor az ügyvéd szerint érdemes elmorfondírozzunk azon is, akarja-e a Fidesz, hogy társadalmi szervezetek jelölhessenek bárkit önkormányzati képviselőnek, esetleg polgármesternek? Ezt a kérdést a maga részéről megválaszolja, mondván: nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy ezt nem szeretnék. A NER semmit nem kíván kevésbé, mint a társadalmi részvételt a közéletben. Ez Orbán rendszerében súlyos zavaró körülmény. Meglehet, hogy a hatályos törvények módosítása majd arra is kiterjed, hogy a helyhatósági választáson is csak pártok és független jelöltek indulhatnak? Akkor „kilőhetnék” azt a veszélyt is, hogy politikai szerveződések valamiféle civil ernyőszervezetet hozzanak létre, ami egybekovácsolhatná a helyi közösségeket. Akkor ezek sem indulhatnának.

A Fidesz fantáziájának nincsenek határai – zárul a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb posztja.

Forrás: hirklikk.hu