Van pénzük a magyaroknak, mi tartjuk el az EU legdrágább államát
Bár sok tekintetben az uniós országok listájának végén kullogunk, van olyan terület, amelyben a többiek sehol sincsenek hozzánk képest. Nemcsak a korrupcióban vagyunk élenjárók, hanem – akár dicsekvésként, akár panaszként – elmondhatjuk, hogy a nemzeti jövedelem nagyságához képest a magyar állam kerül a legtöbbe az ország adófizetőinek.
A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2023-ban 6119 milliárd forintba került a magyar állam működtetése, ami a bruttó hazai termék nagyságához viszonyítva 8,1 százalék. Ilyen sokat egyetlen más uniós ország sem költ az állam fenntartására: az EU tagállamai a mienkénél kevesebből, átlagosan a nemzeti jövedelem 5,9 százalékából tartják el az államukat.
Persze nem mindenben ennyire nagyvonalú a magyar kormány. A Fidesz szeret azzal dicsekedni, hogy többet költenek egészségügyre, mint az őket megelőző vezetés. Ez – már amennyiben igaz – mindössze a GDP 4,7 százalékát teszi ki, miközben az uniós országok átlagosan a nemzeti jövedelem 7,7 százalékát fordítják a lakosság egészségügyi ellátására. Ami pedig az oktatást illeti, mi magyarok abban sem állunk olyan jól, mint az állami költekezésben: nálunk a nemzeti jövedelem 3,9, míg uniós átlagban 4,9 százalék jut a jövő nemzedékének tanítására.
Pedig, Orbán Viktor és a Fidesz 2010-ben – sok más mellett – az olcsó, takarékos állam ígéretével szerezte meg a magyar állampolgárok szavazatainak többségét, ami a parlamentben kétharmadot jelentett. Rövid ideig úgy tűnt, hogy ezt az ígéretüket – szemben sok más homályos, teljesíthetetlen vállalással – be is tartják: az első Orbán kormány idején csökkent a miniszterek száma – igaz, eközben a vezetői pozícióban lévők létszáma, anélkül, hogy ezt nagydobra verték volna, az évek alatt egyre jobban nőtt. Míg a Bajnai-kormány távozásakor a miniszterelnök mellett 15 miniszter és 20 államtitkár volt hivatalban, 2010-ben csupán nyolc miniszterrel kezdett a Nemzeti Együttműködés Rendszere. (Igaz, a munkájukat 42 államtitkár segítette.) 2014-ben már ötven fölé nőtt az államtitkárok száma, 2018-ban pedig hetvennél is többen lettek. Orbán Viktor legújabb, immár ötödik kormányában már „csak” 70 államtitkár van, viszont eggyel több minisztérium lett, miközben a miniszterek száma (14 fő) nem emelkedett.
Nem olcsó mulatság tehát a magyar államot működtetni, de a magyar adófizetők mindig is nagyvonalúak voltak, ha a nemzet felemelkedésének letéteményeseiről volt szó. 2024 júliusától a magyar miniszterek zöme a 14 százalékos emelés után átlagosan bruttó 3 millió 534 ezer forintot keres, Orbán Viktor havonta 4 millió 771 ezer forintot kap miniszterelnökként, de az összegre még rájön az 1 millió 767 ezer forintos képviselői tiszteletdíj is. (Ezzel összesen havi bruttó 6 millió 539 ezer forint üti a miniszterelnök markát.) És akkor még nem számoltuk a titulusokkal járó egyéb juttatásokat – ha az illető kormánytag képviselő is egyben, és nem Budapesten van a bejelentett lakóhelye, akkor lakhatási költségtérítés is jár neki, mindemellett gépkocsi- és telefonhasználat.
Bőkezűen bánnak tehát a magyarok a nemzet vezetőivel, szinte semmi pénzt nem sajnálnak tőlük. Aki netán mégis sokallja az uniós szinten drágán működő magyar állam kiadásait, annak a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda elmagyarázza, hogy miért van erre szükség. Van miből magyarázniuk Rogánéknak: 2023-ban kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra 18,1 milliárd, rendezvényekre pedig 35,5 milliárd forinttal többet költhettek, mint az előző évben.
