Orbán Viktorostul adták át az éves csúszással felújított Csiky Gergely színházat 

A Kaposvár jelképének számító Csiky Gergely Színház épülete Magyar Ede és Stahl József tervei alapján készült 1911-ben, benne 1955-től működik állandó társulat. Az ingatlant 1965-ben kibővítették, az 1980-as évek végén felújították, egészen mostanáig azonban jelentős átalakítást nem végeztek rajta, modernizációja esedékessé vált.
   
A teátrum a három éven át tartó, műemléki szempontú kivitelezés során kívül és belül egyaránt megújult, hogy megfeleljen a 21. századi igényeknek - írta a hétfői eseményről beszámoló MTI, a fentiekben taglalt csúszást ügyesen nem említve. Mint írták, a 9 ezer négyzetméteres, három játszóhelyes épületnek új előcsarnoka lett, nagyterme 450, kamaraterme 150, stúdióterme 50 néző befogadására alkalmas.
 

Fülöp Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára, a színház igazgatója az Orbán Viktor kormányfő jelenlétében megtartott eseményen hangsúlyozta: a teátrum célja, hogy tartósan meghatározó szereplője legyen a magyar színházi életnek. Olyan intézményként működjön, amely azonos művészeti igényesség mellett ugyanúgy képes elvállalni a tabuk ledöntését, ahogy a hagyományok megőrzését.

- A mai kor színháza egyre inkább túllépi az előadóművészet határait, nyitva ezzel a társművészetek irányába - fogalmazott, rámutatva, hogy ezt a tendenciát felismerve a Csiky Gergely Színházat mint a dél-dunántúli régió meghatározó teátrumát nemcsak művészeti, hanem kulturális központként is definiálják.

"Meggyőződésünk, hogy a színház egyik kiemelt feladata a 21. századi intermediális társadalmak aktuális problémáinak érzékeny bemutatása a magyar nyelviség és identitás prizmáján keresztül"

- hangsúlyozta. Kitért rá, hogy a Csiky Gergely Színház ennek jegyében határozza meg műsorát, művészeti koncepcióját a következő években. Kiemelte, hogy "a színház meghatározó múltja büszkeség, felelősség és lehetőség", az intézmény története során öt Kossuth-díjast, tizenkét érdemes művészt, huszonnyolc Jászai-díjas művészt adott Magyarországnak.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere arról szólt, hogy a Csiky fogalommá, a kaposváriak ügyévé vált, amelyet féltve gondoztak, mert a város sorsa egybefonódott a szecessziós épület sorsával: ahogy az egyre korosabb épületnek állnia kellett a megpróbáltatásokat, az itt élőknek úgy kellett megküzdeniük hol a gazdaság hideg racionalitásával, hol a politikai széljárás időnként fojtogató hátrányaival.

Húsz évnek kellett eltelnie, hogy olyan kormánya legyen Magyarországnak, amely minden korábbinál nagyobb felhatalmazást kapott nemzeti politikájához, és hogy "ne csak észrevegyék a hulló vakolatot, hanem a város mellé álljanak, és lehetőséget kapjunk, hogy termőre fordítsuk mindazt, amiért a kaposváriak közössége nagyon sokat dolgozott és építsük a várost a magunk dicsőségére" - mondta.

A politikus példaként hozta fel, hogy a Kaposvár egykori polgármesteréről, Németh Istvánról elnevezett városfejlesztési program keretében a közelmúltban új sportcsarnok, versenyuszoda épült a városban, és részben elkészült a somogyi megyeszékhelyet az M7-es autópályával összekötő 67-es gyorsforgalmi út. Szita Károly köszönetet mondott a kormányfőnek a fejlesztések támogatásáért.

A színház különlegessége a világviszonylatban is korszerű, egyes megoldásait tekintve Magyarországon kevés helyen alkalmazott színpadtechnika. A teátrum úgynevezett felső színpadgépészete teljesen gépesített lett, a színpadba pedig egy nagy dobforgót építettek be süllyedőkkel, liftekkel, amelyek érdekes színpadképek gyors beállítását teszi lehetővé. Mindez a minden igényt kielégítő, költséghatékonyan üzemeltethető világítás- és hangtechnikával együtt jelentősen növeli az előadások nyújtotta élményt.
    
Az ünnepélyes megnyitó keretében bemutatták Csiky Gergely Buborékok című vígjátékát, amelyet Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója rendezett. A bemutatót eredetileg október 23-ára tervezték, de végül november 11-re csúszott.