Ágh Attila: belülről változhat meg a rendszer
Ha valakinek a kezébe adnánk a 2013-ban készült Tavares-jelentést, megdöbbenve olvasná, hogy az a mai Magyarországról szól. Tehát már tíz évvel ezelőtt is tudták az EU-ban, hová tart az ország, mégsem tettek akkor semmit. Most viszont, hogy már számon kérik, az nem külső nyomásként nehezedik az országra, mert az Európai Unió tagállamaként belül vagyunk, tehát belső feszültséget jelent. Ez az, ami bomlasztja a jelenlegi rendszert – hangzott el a Klikk Tv Tíz című műsorában, amelyben Ágh Attila professzorral, politológussal beszélgetett Bolgár György.
Ha egy politológus találkozik egy rendszerrel, akkor megpróbálja azt leírni, jellemezni és a többi politikai rendszer közé behelyezni összehasonlításként. Magyarország már nem demokrácia, ezt több kutatóintézet megerősítette és az Európai Unió is kimondta. A külföldi sajtó áldemokráciaként, hibrid vagy autokrata rendszerként, Orbán Viktor 2014 óta illiberális demokráciaként határozta meg a magyar rendszert. Azért fontos, hogy tisztában legyünk vele, mert ettől is függ, hogy az Orbán-rendszer leváltható-e a normál módszerrel, azaz a választással – mondta Ágh Attila.
„Próbálom bevezetni a nemzetközi irodalomban használatos tökéletes autokrácia fogalmát. Bár, ha megnézzük a lengyeleket, cseheket, szlovákokat, az új tagállamok listáját, akkor azt látjuk, hogy mindazok az autokrata vonások visszatérnek, amelyek ebben a térségben is megvannak, és tökéletes zárt rendszerré álltak össze az Orbán-rezsimben a három kormányzati ciklus alatt”. A többinél nagyon gyakran előfordul, hogy az ellenzék választásokat nyer, ahogyan most konkrétan a cseheknél is történt, ahol nagyon markánsan Európa-párti köztársasági elnök jelent meg. De Lengyelországban a jelenlegi, erősen a szélsőjobb felé tendáló nacionalista rendszer ugyancsak az igazságügyben jelenik meg, ami miatt az unió nem is fizeti a lengyeleknek járó transzfereket – magyarázta a politológus.
Azzal folytatta, ha megnézzük a szlovákokat, a cseheket, akkor Magyarországon látunk egy mesteri, tényleg lépésről-lépésre építkező Orbán-rendszert, amelynek 2010 után az óriási kétharmados győzelemmel sikerült a magyar alkotmányosság kereteibe beleférni. 2010 és 2014 között a politikai rendszer alapjait gyökeresen megváltoztatták. 2014 után megtörtént ugyanez a gazdaságban, és 2018 után már a kultúrharc és a kultúra gyarmatosítása került előtérbe. Ennek az utolsó, szinte kétségbeesett és utólag feleslegesnek tűnő vonása az volt, hogy az egyetemi és az innovációs szférát lenyúlták az úgynevezett alapítványokkal – sorolta a professzor.
„Emiatt 2012-ben az Európai Parlament kezdett egy vizsgálatot, majd 2013-ban kiadta a Tavares-jelentést. Ha valakinek most a kezébe adnánk, akkor azt mondaná, hogy jé, le van írva a mostani Magyarország.” Aztán következett egy Sargentini-jelentés, majd a Delbos-jelentés. A kérdés pedig az, hogy miért nem történt bármi a Tavares jelentés után? A válasz egyrészt az, hogy tíz évvel ezelőtt az Európai Uniónak sok problémája volt az új tagállamokkal, ezért félretolta a magyarországi jogállamiság-ellenes jelenségeket, mert nem tudott velük foglalkozni. A másik pedig, hogy tíz évvel ezelőtt Merkel nevét senki negatívan szájára nem vette, ő „szent” asszony volt – emlékeztetett Ágh Attila.
Majd hozzátette, a német kancellár óriási hibákat követett el Oroszországgal kapcsolatban, mert hitt abban, „ha barátkozunk, ha nyitottak vagyunk, elfelejtjük a múltat, jól kereskedünk, akkor modernizálódnak, demokratizálódnak.” De visszafordult az egész, Merkelt most már mindenki szidja, amiért nem reagáltak tíz évvel korábban. Az amerikaiak viszont kifogásolták ezt, az oroszokkal szembeni túlságosan megértő, túlságosan békülékeny, túlságosan befekvő attitűdöt, figyelmeztették a németeket is, a magyarokat is. Aztán Putyin megtette azt a szívességet, hogy eltörölte a korábbi világrendszert, az egész struktúra átalakult, ahogyan az is, hogy mi az Európai Unió viszonya Magyarországhoz.
Korábban az úgynevezett feltételességi szabályrendszer volt a jogállamiságnál, ami a hét éves költségvetési ciklusokra épült, és annak a szabálya, hogy joggal kapsz pénzt, hogyha ezt meg ezt betartod. Orbán addig ezeket a pénzeket mindig megkapta és nem tartott be semmit az égvilágon.
Ugyanakkor Merkel utolsó lépéseként – az EU szempontjából nézve pozitív reagálás volt – 2020 decemberében létrehozták a helyreállítási alapot, aminek a jogi háttere és kötődése a jogállamisághoz erősebb volt, ugyanis az egész korábbi feltételességi rendszert jogilag átértelmezték.
De az Európai Unió nem kívül van, az Európai Unió számos tekintetben hál' Istennek már belül van, tehát egy belső feszültség, az, amikor az EU a szabályait rajtunk számon kéri. Nem valahol kívülről teszi ezt, kívülről nem változtathat meg minket. Belülről változhatunk, mert európai uniós tagállam vagyunk. Ez pedig belülről bomlasztja a jelenlegi rendszert, mert előír szabályokat és finanszírozást tesz mögé – vélte Ágh Attila.
