Az év egészében akár 6-8 százalék is lehet az infláció

Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat; a maginfláció ugyanakkor ennél 0,4 százalékponttal magasabb volt. Májushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak – tette közzé a statisztikai hivatal. A mutató hónapok óta ingadozik: ugyanezen a szinten állt már egyszer februárban, amit némi mérséklődés követett márciusra, ám ezután két hónapon át emelkedett, hogy júniusra ismét visszacsússzon a februári szintre.

Forrás: KSH

A KSH gyorsjelentéséből azt is megtudhattuk, hogy az élelmiszerek három hónapnyi csökkenés, illetve stagnálás után ismét drágultak, még ha csak épphogy. Ezen belül azonban nagyon nagy volt a szórás: volt olyan alapvető termék (a cukor), amelynek az ára egy év alatt 27,4 (!) százalékkal emelkedett, miközben egy másiké (a tojásé) majdnem ennyivel, 22,3 százalékkal mérséklődött. (A részetekről itt írtunk.)

Egyébiránt érdekes, hogy a Hírklikk „saját élelmiszerkosara” alapján két éve hónapról-hónapra számított árváltozás először maradt a hivatalos adat alatt. (Erről itt olvashatnak bővebben.)

Forrás: : KSH és saját gyűjtés

Két hónapja Mellár Tamás azt nyilatkozta a Hírklikknek, hogy „az év hátralevő részében elég nagy valószínűséggel nem fog csökkenni az infláció, sőt, némileg emelkedhet is, és félő, hogy beragad a 6-8 százalékos szinten”. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az azóta történtek fényében ugyanezt gondolja-e, már csak azért is, mert az árak mostani letörésében azért vitathatatlanul szerepet játszott több kormányzati beavatkozás is (például az üzemanyagok vagy a júliusig még fenntartott kötelező akciózás). Mindent egybe véve, hogyan látja a várható inflációs folyamatot az év első fele után? – kérdeztük a szakembertől. „Nehéz megmondani a jövőt, de azt gondolom, hogy nincs, nem lesz messze az igazságtól az akkori prognózisom, mivel a júliusi és az augusztusi inflációt soha nem szabad alapul venni, ez ugyanis az a két hónap, ami kedvező időszaknak számít az infláció szempontjából” – válaszolta. 

S hogy mégis mi miatt gondolja továbbra is, hogy az egész évet tekintve megmaradnak a problémák? Mellár szerint ennek több oka is van. Részint, mert mára a napnál világosabbá vált a költségvetés rossz helyzete, ami miatt olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek minden bizonnyal tovább növelik az inflációt. Kiszámítható például, hogy a bankok, a multik, az energiaszolgáltatók a rájuk kivetett különadókat tovább akarják majd hárítani, ami valószínűsíthetően áremeléseket eredményez. Az üzemanyagáraknál pedig már most is jól látszik, hogy milyen áremelkedések voltak az elmúlt hetekben, ez azonban egyelőre még nem szerepel az indexben – emlékeztetett, hozzátéve: és akkor ott van még a forint árfolyama, ami egyre csak gyengül, ami megemelheti az import árát.  

Ezeknek a hatásoknak a jelei majd az ősszel jönnek elő – prognosztizálta a KSH korábbi elnöke, aki emlékeztetett arra is, hogy emellett már a választási kampány is lecsillapodott, s így elmúltak annak árcsökkentő hatásai. „Mindent egybevetve, az elkövetkező hónapokban valószínűleg emelkedni fog az infláció, ami éves szinten beragadást eredményezhet, akár egy 6-8 százalékos szintre is” – mondta. A maginfláció is ebbe az irányba mutat, hiszen az meghaladja az általános indexet – tette hozzá.

Emellett sok-sok egyéb tényező is változhat még, például, ha kitörne a világbéke – jegyezte meg nem kis szarkazmussal, utalva Orbán Viktor „békemissziójára”.