Kis magyar hungarikum: látványvizelde a Mol székházban

2023. január 25. 18:46 2023. jan. 25. 18:46

Tavaly december elején adták át a Mol Campust, a magyar olajvállalat székházát. A 28 emeletes, 143 méter magas impozáns épület kimagaslik a környezetből, klasszikussal szólva: még a Holdról is látszik, de Brüsszelből biztosan. Ám nem ezért került a figyelem középpontjába, hanem mert a tervezők – akik ezer tonna üveget álmodtak az épületre – a jelek szerint nem gondoltak minden apró részletre. Így arra sem, hogy Budapest egyik látványossága lehet az esténként kivilágított, minden kis dologba betekintést engedő, panorámás vizeldék sora.

A Facebookon fotók keringenek arról, ahogyan a cég férfidolgozói kisdolgukat végzik. Sokan először mémnek gondolták, amit láttak, pedig csak arról volt szó, amiről mostanában egyre gyakrabban, hogy a valóság felülmúlja a képzeletet. A korai téli sötétedés miatt az épület helyiségeit ugyanis már munkaidőben is kivilágítják, ezért az üvegfalak miatt meglehetősen jó minőségű, profi felvételek készülhettek a piszoár előtt dolgukat végző férfiemberek tevékenységéről. 

A budapestiek, akik régóta szeretnének több köztéri vécét, nyilván nem arra gondoltak, hogy a Mol székházában, a 11-13. emelet között kivilágított mosdó nyújtson betekintést az ott dolgozó menedzserek vizelési mindennapjaiba. Mely utóbbi nyilvánvalóan nem tér el más szakmák művelőinek vizelési rutinjától, vagyis ebből a szempontból demokratikusnak mondható. Bár legjobb tudomásunk szerint a tárgyban nem készült felmérés, életszerűnek tűnik az a feltételezés, hogy a Mol-nál dolgozó, az átlagnál bizonyára jobban megfizetett topmenedzserek intim helyzetekben ugyanúgy viselkednek, mint a hentesek, a postások, vagy teszem azt, a kirúgott férfitanárok.


 

Ami talán a nem mindennapi, világviszonylatban bizonyára egyedülállónak mondható megoldás ellen szól, az a nők hátrányos megkülönböztetése. A női vécék, ellentétben a férfi kollégák által használt mosdókkal, eddig sem voltak kívülről láthatók. Mostanra azonban ez a megkülönböztetés is megszűnt, a kivitelezők orvosolták a tervezési figyelmetlenséget, és paravánokkal zárták el a férfi vécéket a kíváncsi tekintetek és kamerák elől.

A tavaly decemberben átadott Mol Campus létesítését egyébként már megvalósulása előtt sem övezte egyöntetű lelkesedés. Lázár János, akkor még kancelláriaminiszterként, 2017-ben egy kormányinfón arról beszélt, hogy tájsebként tekint a Magyarországon korábban nem engedélyezett magasságú épület terveire. Aztán mégis elkészült a mű, a kormány engedett a 48-ból, sőt, a Mol mellett az OTP-nek és a Richternek is engedélyezte, hogy eltérjenek a szokásos építési szabályozástól. (Idáig csak az olajipari cég élt a lehetőséggel.)

Miután átadták az impozáns, a környezetből kimagasló épületet, amelynek megnyitása előtt Orbán Viktor miniszterelnök személyesen is tiszteletét tette, az RTL Híradó megkérdezte az időközben Építésügyi és Beruházási miniszterré avanzsált Lázár Jánost, változott-e a véleménye a sokemeletes csodapalotáról. Nos, Lázár e tekintetben karakánnak bizonyult, s azt mondta, „fenntartom korábbi véleményem, megvalósulása után is tájsebként tekintek rá.”

A nyilvános, kivilágított vizelde tehát, köszönhetően a sok ezer tonna üveg közé beékelődő paravánoknak, már a múlté. Ezzel Budapest szegényebb lett egy nem igazán hasznos, de sok tekintetben hungarikumnak mondható látványossággal.