Orbán állításai egészen egyszerűen nem állják meg a helyüket, más szóval: hazudik

A kormányfőnek – ahogy azt a Parlamentben egy azonnali kérdésre válaszolva kifejtette – semmi baja azokkal, akik más véleményen vannak. Kitért arra is, hogy ott, ahol a civilek el akarnak dönteni valamit, ám döntsék el, „eszünk ágában sincs azt megváltoztatni”. Verbálisan legalábbis – kommentálja a Magyar György a posztjában, amelyben példákkal illusztrálja Orbán szavainak álságos, hazug voltát.

„Most is azt mondom a külföldi diplomatáknak, hogy ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok" – kommentálta a miniszterelnök még 2011 szeptemberében az Origón megjelent, a Wikileaksről kiszivárgott állítólagos amerikai diplomáciai táviratok egyike kapcsán. Korábban arról beszélt diplomatáknak: a kampányban „hagyják figyelmen kívül”, amit mond. Nos, Magyar megfogadta a tanácsát, és megnézte, mit tett a NER a civil szerveződések, a lakosságot képviselő helyi önkormányzatok ellehetetlenítése érdekében. Terjedelmi okok miatt – a teljesség igénye nélkül – csupán néhány példát emel ki az írás az önkormányzatiság lerombolására tett orbáni intézkedésekből. Ezek nyomán minden érintett területen romlott – nem is kicsit – a helyzet.

2012. Az Országgyűlés döntése alapján 2012. május 1-jével összesen hetven egészségügyi intézmény került át az önkormányzatoktól az államhoz, közülük 54 kórháznak az állam lett a tulajdonosa és a fenntartója is. 

2013. Az alapfokú oktatás területén 2013-tól 2017-ig két ütemben ment végbe az iskolák államosítása, így a fenntartói jogok először a Klebelsberg Intézményfenntartó Központokhoz, majd 2016-tól egy decentralizációs folyamat következményeként az újonnan felállított tankerületi központokhoz, illetve egyházakhoz kerültek. 

Megalakultak a kormányhivatalok alárendeltségében működő fővárosi kerületi/járási hivatalok, amelyek a személyi és gépjárműokmányokkal kapcsolatos feladatokat vették át, de ezek döntenek a tipikusan helyi ismereteket igénylő gyermekvédelmi és gyámügyi, valamint egyes szociális, környezet- és természetvédelmi hatósági eljárásokban is. A hivatalok működéséhez szükséges vagyont az érintett településeknek „természetesen” térítésmentesen kellett átadniuk az államnak.

2020. március 1-jétől az önkormányzati jegyzők építésügyi hatósági hatáskörei megszűntek, és e feladatokat a kormányhivatalok látják el. Mindazon önkormányzati vagyon, amely e tevékenység ellátáshoz szükséges, az állam ingyenes használatába került.

A kormány a koronavírus-járvánnyal összefüggésben megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy 2021-ben megemeljék a helyi és a települési adókat, új adót vezessenek be, illetve eltöröljék az eddigi adókedvezményeket. A rendelet 2022-ben is hatályban maradt. Ezzel együtt az önkormányzatok által kivetett helyi iparűzési adó megfelezéséről is döntött a kormány. Emellett azóta a gépjárműadó teljes összege is a költségvetést illeti meg, noha negyven százaléka addig helyben maradt. Ugyanakkor jelentősen emelték a tehetősebb települések által befizetendő szolidaritási hozzájárulás mértékét, amelynek összege Budapest esetében öt esztendő alatt 5-ről az idei évre már 75 milliárdra nőtt.

2021. Az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló rendelet szerint a hatályos településrendezési tervek, településképi rendeletek, egyéb önkormányzati rendeletek előírásait a „kiemelt” beruházásoknál gyakorlatilag alig kell figyelembe venni. A kormány – nyilván uniós nyomásra – lehetővé teszi, hogy az idén nyártól ezeknél is lesz lehetőség legalább a környezetvédelmi hatósági ügyekben fellebbezést benyújtani, de egy esetleges közigazgatási perben „nincs helye megváltoztatásnak”. Ez vajon mit jelent? Csupán porhintés?

Kitalálták ugyanakkor a különleges gazdasági övezet fogalmát. Ennek lényege, hogy ha valamilyen beruházás ellen a helyiek nagyon ugrálnak, az ilyen övezetben működő cégek által a települést illető iparűzési adó majd a fideszes megyei önkormányzatokhoz folyik be.

2023. A személyes részvételt nem igénylő közmeghallgatás nyilvánvalóan fából vaskarika. Az ugyanis a véleménynyilvánításhoz való jog része, a helyi közösségek fóruma, ahol az állampolgárok párbeszédet folytathatnak a döntéshozóikkal, számonkérhetik őket és javaslatokat tehetnek. Nyilván az akkumulátorgyárak körüli tiltakozások hatására találták ki, hogy az internetes közmeghallgatás kényelmesebb megoldás. Már csak azért is, mert sok háztartásban nem érhető el a világháló, ha pedig annak időpontját hétköznap délután két órára tűzik ki – Gödön ez történt –, még kevesebb felháborodott lakos kérdésére kellene válaszolni.

„Orbán semmit nem szeret kevésbé, mint azokat, akik nem képezik a NER szerves részét. Főként a független civil szerveződésekkel szemben vannak ellenérzései. De ilyenek a helyi társadalmat képviselő önkormányzatok is – kivéve a fideszes polgármester vezette településeket” – állapítja meg (részben a fenti példák alapján is) Magyar György. Mint hozzáfűzte: már ne is beszéljünk az ellenzéki pártokról, amelyeket például az állítólagos kampánypénzekkel kapcsolatban az ÁSZ büntet sorra – érdemi jogorvoslati lehetőség nélkül. „Kész szerencse, hogy nálunk még a másként gondolkodókat nem küldik börtönbe, amint azt az Orbán barátja vezette Oroszországban teszik. Viszont „jó” úton haladunk...” – vázol egy lehetséges jövőt a blogbejegyzés.