Szentpéteri Nagy Richárd javaslata: most már mindenki nyugodjon le

A Jobbik-Konzervatívok elnöksége a vasárnapi európai parlamenti (EP-) és az önkormányzati választás eredményeit értékelve hétfőn arról döntött, a lehető legkorábbi időpontra kiírja a tisztújítást, „hogy a tagok olyan vezetőket választhassanak, akik segíthetik a párt újjáéledését és sikeressé tételét”.

A Jobbik-Konzervatívoknál nem a választáson elért eredmény, hanem a naptár számít. Két évvel ezelőtt választották meg a Jobbik vezetőségét, ezért ott, ha esik, ha fúj, most tisztújítást kell tartani, a tisztújító kongresszust a lehető leghamarabbra meg kell hirdetni. Azt mindenki tudta, hogy ezt a vezetést azért választották meg két éve, mert a párttörvény ezt kívánja, és úgy volt időzítve az időpont, hogy a választás után le lehet vonni a konzekvenciát. Vagyis a Jobbiknál mindenképp lett volna tisztújítás, legfeljebb, ha jól sikerült volna a választás, megtartják a vezetést. Azt azonban mindenki tudta, hogy nem fog jól sikerülni, a Jobbiknak nulla esélye volt. Ha megnyerte volna az EP-választást Gyöngyösi Márton és kinn maradhatott volna az EP-ben, akkor le kellett volna mondania a Jobbik elnöki pozíciójáról, mert ezt a pártot – ahogy egyiket sem – nem lehet Brüsszelből, vagy Strasbourgból irányítani, csak Budapestről, annak is az V. kerületéből. Vagyis világos volt, ha Gyöngyösi az EP-ben akart volna maradni, nem maradhatott volna pártelnök. Ha pedig nem sikerült jól, és nem sikerült neki bevinni ezt a pártot az EP-be – ahogy nem sikerült –, akkor azért kellett volna lemondania. Itt mindenképpen tisztújításra lenne szükség, és vezetőváltás mindenképp lett volna. 

A Momentumnál mi a helyzet, hiszen a választási eredmények ismeretében először csak Donáth Anna, a párt elnöke, később az elnökség is lemondott…

A Momentumnál nem az a különös, hogy lemondott az elnök, hanem az, hogy miért nem mondott le már a választás éjszakáján. A Momentumnál is mindenki tudta, hogy a párt sikertelenül vesz részt a választáson. A pártnál 2019 óta csak a politikai tévedések sorozata zajlik. Stratégiai és taktikai hibákat is ejtettek, elhibázott, vacak, rossz politika folyt ott. Ennek a konzekvenciáit le kellett vonni.

A Tisza Párt három hónap építkezéssel, országos szervezet, szavazói listák, óriásplakátok és milliárdos kampányköltések nélkül 29,6 százalékot, vagyis 1 341 252 voksot szerzett. Azt is lehet hallani, hogy ezzel szélsőjobbra lökte a Fideszt, vagyis kilökte a helyére…

Vannak, akik mindenféle marhaságokat mondanak. Ugyan nem egy légből kapott dolog, de a Fidesztől jobbra még ott van a Mi Hazánk. És azért a Mi Hazánk támogatottsága nem rossz. Van 6-8 százaléka és lehet belőle akár még 11 is, ami aztán megint csökken. Ennyit egy olyan kaliberű párt, mint a Mi Hazánk, minden európai országban el tud érni, ennyi ilyen típusú ember mindig van. Ha egy náci pártot 10 százalék alatt tudnak tartani egy országban, akkor mindenki elégedett. Ennyi mindig lesz. És Toroczkai László elnök – sajnos – nem is csinálja rosszul, jól érvel, erős dolgokat, ugyanakkor baromságokat is mond. Az azért nyilvánvaló, hogy a Fidesz balra van a Mi Hazánktól, és jobbra van a Tisza Párttól. Az összes többi ellenzéki párt eleve balra volt a Fidesztől, a Jobbikot is ideértve. A Jobbik 2018-tól balra van a Fidesztől, Toroczkaiék pedig jobbra. Most van egy új, jobbközép valami, ami a Tisza Párt, ami persze, hogy balra áll a Fidesztől. Ott vannak, ahol vannak. 

Várható volt a kettős választás után valamiféle belpolitikai pártmozgás? 

Szerintem ezek a lemondások egyszerű dolgok, előre várhatóak voltak. Amik most bekövetkeztek, ezeknek gyorsan be kellett következniük. A továbbiakban nem tudom mi lesz, de biztosan nem kell már ennyire sietni. Eddig volt a turbulencia, mindenki lépett, van, aki túl gyorsan is, és ezért rengeteg hibát elkövettek. Két jelenségre kellett választ adnia az összes pártnak, az egyik a február elején kirobbant kegyelmi botrány, a másik meg a február közepén kirobbant Magyar Péter-jelenség. 

Jól reagáltak? 

Mindegyik párt rosszul reagált ezekre, pedig nagyon okosan és jól is lehetett volna, de mindenki kapkodott. Most nem kell kapkodni, lehet nyugodtan gondolkozni. Van négy hónap, és ez sok szempontból különös négy hónap. Az egyik, hogy az önkormányzati pozíciókat csak októberben kell elfoglalni. A másik, hogy nyár van, a harmadik, hogy lesznek még jócskán események a nyáron, a francia, a brit parlamenti választás, az EB a futballban, utána pedig az olimpia, lesz nyaralás, úgyhogy a közvélemény egy jelentős része másra fog figyelni, lehet nyugodtan csinálni a dolgokat. A Tisza Párt elkezdhet szervezetileg építkezni, mert eddig egy ember jelenítette meg a pártot. Az volt az érdekük, nehogy egy másik arc is föltűnjön, mostantól kezdve pedig az, hogy százával tűnjenek fel új arcok. Százával fogunk megismerni új arcokat. Ezek között lesznek ismertek, de a többségük nem lesz az. Viszont egyikük sem csecsemő, úgyhogy lesz előéletük, tudni fogjuk, hogy korábban mit csináltak. Őket nem dömpingszerűen, hanem szép lassan be kell majd mutatni. Alapszervezeteket kell majd létrehozniuk. Okosan kell beszélniük, és szép lassan építkezni, ahogy ők mondják, tégláról téglára. De arra fölkészülhetünk, hogy lesznek botrányok, problémák mert a kiválasztott emberek közül hol az egyikről, hol a másikról derülhet ki, hogy valami rosszat csinált. Mint mondtam, mindenkinek van előélete, és ez rizikóval jár. Így is lesz majd egy csomó probléma, de legalább nem kell majd kapkodni. Úgyhogy én azt javasolnám: mindenki nyugodjon le.