A PSN Zrt. vízilabdázója újabb aranyat gyűjtött a világbajnokságon

Gratulálok a fantasztikus sikerhez, most már 2x-es világbajnoknak mondhatod magad az Európa bajnoki cím mellett. Milyen volt ez a „téli” világbajnokság?

• Tényleg furcsa érzés volt, hogy a nyárból az itteni télbe kellett utaznunk, persze a medencetérben ebből nem sokat érzékeltünk.

A csoportmérkőzéseken, az újszerű lebonyolításnak köszönhetően minden meccsetek éles volt.

• Igen, a Szerbekkel kezdtünk, akiktől egy szoros meccsen 1 góllal kikaptunk, majd  Montenegro és az Egyesült Államok ellen sikerült, szintén szoros meccseken nyernünk, amivel a csoport második helyén várhattuk a folytatást. Valahogy ezeken a meccseken még nem állt össze megfelelően sem a védekezésünk, sem pedig a támadójátékunk.

Aztán a negyeddöntőben jött az a görög válogatott, amelyik 2 éve VB ezüstöt, tavaly pedig EB aranyat nyert.

• Nem mondom, hogy felhőtlen volt az öröm a csapat háza táján, hogy már a 4 közé jutásért velük kellett játszanunk. Aztán még szinte el sem kezdődött a meccs és már 4 góllal elmentek a görögök. Ekkor időt kértünk és onnantól az egész világbajnokság képe, illetve a játékunk megváltozott. Mínusz 4-ről + 3-ra fordítottuk meg az eredményt és onnantól nem volt megállás.

Az elődöntőben az addig veretlen olaszok vártak rátok.

• Nagyon gyors és kemény vízilabdát játszanak az olaszok, de ezt tudtuk róluk. Szerencsére, vagyis persze ez nem is annyira a szerencse kérdése volt, már az elején sikerült nagyon pontosan játszanunk elöl és hátul is, így megnyugtató előnyre tettünk szert, amiből a végére is maradt. Sajnos az olaszok az elfogadható keménység mellett más eszközöket is bevetettek – szokásukhoz híven – de ez is kevésnek bizonyult ellenünk.

A döntőben aztán ismét a szerbek következtek.

• Nagyon jól kezdtünk, mindjárt az elején sikerült 2 gólt szereznem, amivel azt hiszem sikerült a csapattársaimat is kicsit megnyugtatni. Úgy érzem végig kézben tartottuk a meccset, amelyet végül sikerült 2 góllal megnyerni.

Egy kicsit beszéljünk a Te játékodról, teljesítményedről is. 2 éve is egyik vezéregyénisége voltál már a görögországi világbajnokság idején a csapatnak. Hogy érezted most magadat a válogatottban?

• Azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy tényleg jól ment a játék, de ez köszönhető annak is, hogy a felkészülés elejétől nagyon jó hangulatban volt az egész társaság és igazi csapattá, közösséggé formálódtunk. Tudom, közhely, de tényleg rettenetesen tudtunk egymásért küzdeni a vízben. Ilyen közeg pedig engem nagyon inspirál. Összesen 15 gólt lőttem, de ami ennél is fontosabb, hogy azt gondolom, a védekezésemmel is nagyon sokat tudtam segíteni a csapatnak. A görögök ellen megválasztottak a mérkőzés MVP-jévé, aminek nagyon örültem, mert ilyenkor kicsit kívülről is visszaigazolást kap az ember a teljesítményéről.

A szerbek elleni döntő utolsó negyedében mi történt veled?

• Ráúszásnál elhoztam a labdát és a szerb játékos azzal a lendülettel, mikor kifordultam, a „keménység határát” néhány kategóriával kitolta és ököllel belém szállt. A vállamat és a nyakamat nem tudtam megmozdítani, azt sem tudtam hirtelen, hogy fogok a medencéből kimászni. „VAR”- ral visszanézték az esetet, de semmi kivetnivalót nem találtak a dologban. Persze nem ez volt az egyetlen furcsa bírói ítélet ezen a VB-n. Éppen ezért tartom különösen értékesnek, hogy meg tudtuk védeni világbajnoki címünket.

Hogyan tovább? Gondolom, most a jól megérdemelt pihenésen lesz a fő hangsúly.

• Igen, kb. 2 hét tömény pihenés lesz a családdal a Balatonnál, aztán repülök Amerikába, ahol a New York-i Fordham egyetem sportösztöndíjának köszönhetően szeretném tovább öregbíteni a magyar vízilabda hírnevét.

Szerző: Szabó Ferenc